Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Szabó Sarolta: Egy currentális könyv néprajzi vonatkozásai (A parasztságot érintő hatósági rendelkezések a nyíregyházi currentális iratokban 1754-1838)

helyes téli tartásávái és legeltetésével elejét veszik a megbetegedéseknek. A vármegye előírásokat juttatott el a helységek bíráihoz arra vonatkozóan is, hogy a döglött jószágokat azonnal földeljék el, mert sok helyen a "döglött marhák húsai többnyire azokon a helyeken hagyattatván ahol megdöglöttek, vagy kutyáknak eledelül, ... ebből pedig a kutyák megdühödése rész szerint a levegő égnek meg bvszhödése következik" M Az eddig leírtakból kitűnik, hogy a mezőgazdaság domináns szerepet játszott az akkori magyar gazdaságban, ezért a rendelkezések zöme ehhez kapcsolódott. Természetesen egy társadalomban nem csak a gazdasági élet szabályozására van szükség, ezt tükrözik a továbbiakban ismertetett rendeletek, amelyek egymáshoz ugyan szorosan nem kapcsolódnak, de érzékelhető belőlük az akkori közigazgatás azon törekvése, hogy szabályozza a mindennapi élet egészét. A hatóságok nagy figyelmet fordítottak a tűz elleni védekezésre, számos rendelet jutott el a nyíregyházi önkormányzathoz is. Ezek egy része építészeti előírásokat tartalamázott, másik része a tűz megelőzésére adott utasításokat. Legkorábbi rendelet 1775-ből való, s a "belül fűtő és sütő kemenczék" lerombolását írta elő.

35 Időrendben tovább haladva, a következő 178l-es helytartótanácsi, ill. a vármegye által is megrősített rendelet a fából való házés kerítéskészítést tiltotta részben a tűz megelőzése, részben az erdők védelme érdekében.

36 1788-ban ugyancsak megismételték, hogy téglából, vályogból vagy vert földből építsék a házakat, a kéményeket pedig téglából.

37 Ismételten a kemencékkel foglalkozott az 1794-ben kiadott vármegyei körlevél, amely a szabadban álló kemencék elbontására kötelezte a háztulajdonosokat és a szabadkéményekről intézkedett.

38 A gabonás vermekről a gabona helyes tárolásáról szóló rendelet kapcsán már volt szó. Ezek a vermek baleset- és tűzveszélyesek voltak, hiszen a településen belül szétszórva, rendszertelenül helyezkedtek el. Hiába szorgalmazták a hatóságok, hogy a verem helyett "élés házakban" tárolják a gabonát, rendeleteik hosszú évtizedekig nem változtatták meg a falun élők gyakorlatát, szokásait. (PÁLL 1987. 55.) A vermet égetéssel készítették elő a gabona tárolására, ilyenkor sok baleset is történt, ezért a vármegye körlevélben hívta fel a figyelmet ezek elkerülésére.

39 Egy száraz malom leégése kapcsán született 1798-ban az a rendelet, mely szerint ezután a malmokban tüzelni nem szabad, világításra lámpást kell használni.

40 Szabolcs megye 1819. és 1836. évi statútumaiban is visszatérően foglalkozott a pásztorok megrendszabályozásával. A pásztorok nem helyhez kötött foglalkozása miatt kevéssé voltak ellenőrizhetőek mint a társadalom többi tagja, ezért egy kicsit törvényen kívülinek érezvén magukat, annak kötöttségei alól megpróbáltak kibújni. A hatóságok igyekeztek korlátozni a közemberek fegyverviselését, így a pásztotorokét is. Nem sok eredménnyel, hiszen hosszú évtizedekig a rendeletek visszatérő témája volt. 1764-ben adta ki vármegye