Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Szabó Sarolta: Egy currentális könyv néprajzi vonatkozásai (A parasztságot érintő hatósági rendelkezések a nyíregyházi currentális iratokban 1754-1838)

azt a currenst, amelyben elrendelte, hogy minden közrenden levő puskás ember földesurának beszolgáltassa a fegyverét "mindjárt a currens vételével", vagyis azonnali hatállyal. A pásztorokat pedig arra kötelezték, hogy "igaz valóságos pásztorságok felől ... bizonyságlevelet vegyenek", mert a hatóságok ennek alapján különböztetik meg őket a kóborló és gonosz emberektől. Amelyik pásztor nem tudja magát igazolni, azt a vármegye tömlöcébe vitetik.

41 A kondások balta tartását több rendelet is tiltotta annak okán, hogy gyakorta követtek el gyilkosságokat.

42 A vermekkel kapcsolatos, de a korabeli közelekedési viszonyokat jól jellemzi az a vármegyei rendelet, amely megtiltotta a vennék és egyéb árkok ásását a települések utcáin. "... tapasztaltatott, hogy ... némely helyekben az utzák vermek és árkolások által annyira elszoríttatnak, hogy azok miatt az utazás mind alkalmatlan mind pedig veszedelmes..."^ Ugyancsak az utcákon való közlekedést hátráltatta, sőt annak járhatatlanságáról panaszkodtak az oda hordott szemét miatt.

44 Néhány állat- és emberorvoslással, illetve mai fogalommal élve közegészségüggyel kapcsolatos körlevelet is bejegyeztek a nyíregyházi cunentális könyvbe. A bábaképzésről és a bábák fizettségéről 1787 és 1789 között több rendelet is megjelent. Ezeket a helytartótanács adta ki, de a vármegye is megerősítette azokat. A bábák képzését a vármegyében dolgozó orvosokra bízta a rendelet. A hábák munkájáért járó fizetséget először egy rhénes vagy német forintban állapították meg, egy évvel később ezt eltörölték és úgy rendelkeztek, hogy a szegények számára minden fizetség nélkül kötelesek szolgálni.

45 Az ember gyógyításával kapcsolatos rendeletek főleg a kolerára és annak megelőzésére vonatkoztak és az 1830-as évek első felében adták ki azokat.

46 A gyermekek himlő elleni oltását szorgalmazta egy 1835-ös helytartótanácsi rendelet. Ezért a vármegye is úgy határozott, hogy a megye főorvosa "minden esetben gondoskodjon jó himlő anyagokról az egész megyére nézve, s ezekkel próbát tévén, egyedül /a/ jónak tapasztaltatott anyagot ossza ki orvossai között," mivel "a rosz himlővel való oltás miatt... számos halálok esent kellett látni..."

47 A közegészségügyi rendeletek sorába tartoznak azok a körievek, amelyek tiltották az egészségtelen ételek árusítását,

48 a marhák településen belüli vágását.

49 Külön intézkedéseket adtak ki a holtak temetésére,

50 a temetés után a lakóházak fertőtlenítésére

51 és az elhullott állatokra vonatkozóan,

52 valamint ana nézve, hogy lehet a betegségeket megelőzni a poshadt vizek megszüntetésével.

53 Végül szeretnék még néhány rendeletet megemlíteni, amelyek környezeti kérdésekkel foglalkoztak, s valamilyen módon az akkori környezeti viszonyok óvására törekedtek Szinte visszatérően adták ki a kártékony madarak és a farkasok irtását. Az adó mértéke szerint állapították meg hány madárfejet kell az elöljáróságnak bemutatni.

54 Nyíregyháza cunentális könyvébe az erdő védelmére vonatkozó körleveleket 1785-ben jegyezték be. Az elsőben az