Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)
Matkó László: Szatmár vármegye egyházi levéltári forrásai, Atya község adattára
közgyűléseinek jegyzökönyve és kapcsolódó iratai Romániában maradtak, a két világháború közötti töredékes anyag a Királyhágómelléki Egyházkerület debreceni anyagában rendezés alatt van/ Igen értékes a debreceni anyagban a hagymásláposi és az adoijáni anyakönyvek egy-egy darabja/ 5 Az adorjáni 1787-ben kezdődik és jelentős művelődéstörténeti bejegyzéseket is tartalmaz. A 4. számú mellékletben az úrasztali készletekről felvett anyakönyvi bejegyzést közöljük. A Nagykárolyi egyházmegyénél említett egyházkerületi jegyzőkönyvek és irataik, alapítólevelek, díjlevelek, személyi adattár, egyházközségi adattár állagok" további adatokat szolgáltatnak. A Szatmári egyházmegye határa 1822-től 1920-ig nem változott. Trianon után a következő egyházközségeket veszítette el az egyházkerület: Aty-Atea, Bagos-Boghis, Dara-Dara, Pusztadaróc-Dorolt, Dob-Doba, Óvári-Cetatea veche, Szatraár és Németi - Satu maré, Vetés-Vetis. A Tiszántúli Egyházkerület 1630-ban határozta el, hogy minden egyházmegyének legyen saját pecsétje. A Szatmári egyházmegye pecsétje 1630-tól a zászlós bárány. A németi református templomban jelenleg is használjuk úrvacsoraosztáshoz azt a hatfodrú ezüst tányért, amelynek közepén a zászlós bárány van. Készült 1646ban, a németi főbíró Szegedi Eötvös Mihály munkája. Az atyai ekklézia 1833as pecsétjében, a bagosiban/első pecsétjében a templom/, a daróci, darai, vetési egyházak századfordulós pecsétjében a zászlós bárány szerepel/ 5 Az óvári 1833-as pecsét közepén egy kakas található. A levéltári kutatás bevezető szakirodalmát Kosáry Domokos^ 6 és Bodor Antal-Gazda István* 77 munkáiban nyomon követhetjük, az utóbbiban nem szerepel Sipos József egyházközségek története munkája*'*, aki a mintának tekintendő Kiss Kálmán" 79 és F. Varga Lajos 50 egyházközségi adattározását a II. világháborúig folytatta. További forrásul szolgálnak László János 57 , Biki Károly 52 , Sarkadi Nagy Mihály 55 , ifj. Palugyai Imre 5 " 7 munkái. A topográfiai és geográfiai irodalomban ZeilerStübel 55 , a Lipcsei Lexikon 5 * 5 rövid ismertetései után Bél Mátyás, Schwandtner, Windisch és Ludovicus Nagy Szatmárra vonatkozó anyagát Kávássy Sándor 57 közölte. Pók Judit katonai leírása 5 * időben szinte egyezik a vizitációs 1786-os statisztikával, ahol az épületek leírása szintén szerepel. Korabinskí 59 , Lipszkí 6 ' 7 és Fényes Elek 67 munkái további adatokat szolgáltatnak. Az Árpádkori Történeti Földrajz még nem jelent meg, így Kovács Sándor mutatója 62 és Szentpéterí Imre kritikai jegyzéke 65 alapján az Árpádházi királyok oklevelei szolgálnak adatokkal. A Hunyadiak korának történeti földrajzát CsánJki Dezső 6 " 7 és Maksai Ferenc 65 munkái tartalmazzák Szatmár vonatkozásában. A községek történeti fonásai az Anjoukori 66 , Bánffy 67 , Károlyi 6 *, Csáky 6P , Csömrői 7 ' 7 , Zsigmondkori 77 oklevéltárakban, a kolozsmonostori jegyzőkönyvekben 72 , pápai tizedjegyzékben 75 nyomtatásban is rendelkezésünkre állnak. Balogh István regesztái 74 a vármegyei anyag közlésével gazdagítják az egyébként hiányos XVII. századi fonásainkat. A Zichy oklevéltár is szolgáltat adatot pl. Pusztadaróc esetében. 75
