Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)
Matkó László: Szatmár vármegye egyházi levéltári forrásai, Atya község adattára
Az egyházkerületi levéltár szatmári anyaga töredékes, állagai az 1912-1949 közötti időtartamot ölelik fel. 7rt Gyűjteményes és kapcsolódó iratképzők fondjaiból lehet az egyházközségek adatait összegyűjteni. Az 5. sz. mellékletben foglaljuk össze legfontosabb levéltári forrásaikat, két község esetében a történeti bibliográfiát; közöljük az 1786-os vizitációs statisztikát és az 1804-es összeírás népesedési adatait, amely a református lakosokat veszi számba. Az egyházmegye levéltárát 1810-ben Széles András regisztrálta a kezdetektől 1740-ig, közli Zoványi 1728-as lajstromát is. 77 Az egyházmegye határontúli kilenc egyházközségének levéltári feldolgozása után az adattárat helyszíni gyűjtéssel egészítettük ki. Az úrasztali készletet /klenódium/ városjegy és mesterjegy alapján beazonosítottuk. Az ötvösművészet remekeinek listájából részletet tartalmaz a 6. számú melléklet. Az Erdődi Zsinat 450. évfordulóját köszöntse az "orando et laborando" elkészült kilenc adattárból a névsorban az első, az Atyai ref. egyházközség adattárának közlése, amely egybeszerkesztett egyházi levéltári, vármegyei és helyszíni irattári adatok alapján készült. Atyai ref. egyházközség adattára A Csengéitől ÉK-re eső szamosháti település Magyarország és Románia határán mintegy "senki földje"-ként őrzi történelmét, amint tudós lelkésze Varga Béla nevezte. A XV. században épült református templom, a földrajzi nevek - Tatár erdeje. Vizes erdő - emlékeznek a múltra, a táj arculatának változásaira. Az 1648-ban készült úrvacsorai pohár a nép között élő hagyomány szerint a törökök idejében sérült meg. Agyagos jól termő határa több mint 2000 kat. hold. A község magyar jellegét mutatja, hogy csak református anyaegyháza van. A római és görög katolikus egyháznak leányegyháza van, a híveik a lakosság 15 %-át teszik ki. Nevét birtokosaitól kapta. Bereg megyében Vámosatya és az egykori Udvarhely megyében Atyha viseli még ezt a nevet. A honfoglalás idején Kende fővezér és Tétény uralma alatt állt. 7 * A XIII. század elején a pápai tizedjegyzékben nem szerepel. Legkorábban 1314-ben fordul elő a község, amikor a Guthkeled nem Thyba ága felosztja és az atyai család ideköltözik. 79 A Bereg megyében is birtokos családról okleveles emlékünk van 1343-ból és 1391-ből is. • 1445-ben a B omemissza család örököl részt Atyában a Leleszi Konvent iratai alapján, valamint Kusalyi Jakch Mihály a birtok felébe lép.* 7 1462-ben a család Atyai Andrással deficiál és birtokait a Rozsályi Kunok kapják meg.* 2 1472-ben Atyai György özvegye az atyai birtokrészét második férjének Kirvai Tatoli Mihálynak, Dolhai Ambrus fia Györgynek és ennek feleségének - Atyai György és adományozó leányának - Agatának adja.* 5 A község birtokosának ez az utolsó okleveles emléke. Wenzel összefoglalása szerint a XV. században Lázár, Daróc, Atya /?/ községekben birtokos a Drágfi
