Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)
Matkó László: Szatmár vármegye egyházi levéltári forrásai, Atya község adattára
kérdőívre adott válaszok gyűjteménye. Meg kell jegyezni, hogy nem minden lelkész küldte be a válaszokat. A Tiszántúli Egyházkerület joghatósága alá 13 egyházmegye - Beregi, Békési, Bihari, Debreceni, Érmelléki, Károlyi, Kunsági, Máramarosi, Nagybányai, Szabolcsi /Nyírségi/, Szatmári, Szilágyi, Ugocsai - tartozott 1567-től 1820-ig. A tizeimegyedik zarándi 1710-ben szűnt meg. 1821-től 1920-ig Máramaros-Ugocsa egyházmegye, Felsőszabolcsi, Alsószabolcs-Hajdúvidéki, Középszabolcsi és Nagyszalontai egyházmegye alakul. Az egyházkerület közgyűléseinek jegyzőkönyvei 1567-től napjainkig hiánytalanok. 5 ^ A kapcsolódó előkészítő és tárgyalási, igazgatási iratokkal együtt a 14 egyházmegye egyházközségeinek XVI. és XVII. századi erkölcsi életébe, peres ügyeibe, építkezéseibe, művelődésébe vezet be. Péld. a Szatmári Közzsinat 1604. szept. 29-kén Simándi Boldisart visszafogadja, aki a nagybányai zsinaton azért tétetett le, mert Literáti Andrásnak nála letett borát folytonosan itta s a hiányt vízzel pótolta ki. Válási perektől heidelbergi és wittenbergi diákok pazarlásáig igen változatos művelődéstörténeti anyag a 14 egyházmegye vonatkozásában. A jegyzőkönyvek nyomtatott bevezető irodalmának tekintendő Tóth Sámuel Révész Imre nyomán készített időrendi mutatója 55 , és Barcsa János egyháztörténeti munkája 5 ' 5 , valamint az általános történeti bibliográfia Balogh Ferenctől 57 A Nagykárolyi egyházmegye egyháztörténeti irodalma igen szegény, Asztalos György két igen rövid munkája általános bevezetőnek készült mutatványul. 5 * Indokolt tehát, hogy a 3. számú mellékletben a TtREL I. 35.f. 1 és 2 d-ből alapiratokat soroljunk fel. A Nagybányai egyházmegyéhez a következő határontúli egyházközségek tartoztak: Adorján-Adrián, Amac-Amati, Apa-Apa, AranyosmeggyesMediesul Aurit, Avasujváros-Orasu Nou, Batiz-Botiz, Egri-Agris, Felsőbánya-Baia sprie /Mittelbei g/, Hirip-Hrip /Balcan/, Homok-Nisipeni, Kakszentmáiton-Martinesti, Kisholcs-Culciul mic, Kispeleske-Pelesul mic /Pelisor/ Kőszegi emete-Oasului, Hagymáslápos-Eapusel, Lázári-Lazuri, MikolaMicula, Misztótfalu-Tautii, Nagybánya-Baia mare, Nagykolcs-Culciul Mare, Nagypalád /Kárpátalja/, Ombod-Ambud, Patóháza-Potau, Pettyén-Petin, Sárköz-Livada, Sárközujlak-Livada Noua, Szamoskorod-Corod, SzamosKrassó-Carasau, Szárazberek-Bercu, Szatmárhegy-Viile Satu Mare, Szméi-váralja-Seini, Udvari-Odoreu, Józsefháza-Iojib, Vámfalu-Vama. Az egyházmegye nyomtatásban megjelent történeti irodalmából kiemelkedik Soltész János munkája 59 , amelyet részletesebbé tesz az egyházlátogatási levéltári állag 6. kötete épületekről, földrajzi nevekről, jövedelmi viszonyokról/ 0 Az 1809-es összeírás idején 17 határontúli egyházközség /pl. Amac, Batiz, Hirip, Homok, Kiskolcs, Nagykolcs, Korogy, Krassó etc/ a Szatmári egyházmegyéhez tartoztak, ezért említettük a 6. kötetet, a többi egyházközségek adatait 1809-ből a 4. kötetben találjuk. 1800-től 1920-ig nem változott a Nagybányai egyházmegye határainak beosztása. Az egyházmegyék beosztásának időbeli változását a fondjegyzék tartalmazza/ 7 Az egyházmegye
