Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)
Dráviczki Sándor: A Nyíregyházi Állami Tanítóképző 1948-1959 közötti története
Az állami tanítóképzőben 1959/60-as tanévben érettségiztek és 1960/6l-es tanévben képesítőztek az utolsó növendékek. A tárgyalt idő alatt 1663 fő volt az intézet tanulója. 1957-ig vizsgálva a tanulók számát 1464 fő iratkozott be és 103 tanuló maradt ki. A lemorzsolódás mértéke 7,03 % volt. Ennek megfelelően osztályzatot 1361 tanuló kapott, ez évente 151 fő. A lemorzsolódottak zöme az alsóbb osztályokból került ki. Az I. évfolyamon 1953-ig nagyobb arányú volt a kimaradás, mint később. Ennek okai közt szerepet játszott, hogy a korszak kezdeti éveiben nem volt alkalmassági vizsga. A tanítóképzőben 1954-től "hallgatólagosan" már csináltak alkalmassági vizsgákat, pedig ezt még akkor rendelet nem írta elő. J A tanulók előképzettsége sem volt minden esetben megfelelő, és sokan kerültek az intézetekbe olyanok, akik nem a képzőben akartak tovább tanulni. 1953-ban például a beiskolázott I. osztályos növendékeket anként formájában megkérdezték, hogy hová kérték elsősorban felvételüket. Kiderült, hogy 3040 %-ban először más iskolába pályáztak. 31 A lemorzsolódás ellen a tanárok tudatosan küzdöttek. 1950-ben a tantestületi értekezleten foglalkoztak a lemorzsolódás okaival, és csökkentése érdekében pedagógiai ellenlépéseket dolgoztak ki. Megszervezték a tanulókkal az egyéni foglalkozást, korrepetálást. Tanulópárokat hoztak létre. A tanulószobákat gyakrabban ellenőrizték. Megemelték a feleltetések számát. Törekedtek növendékeiket sikerélményhez juttatni, hogy ezáltal is növekedjen önbizalmunk. Fontosnak tartották a szülőkkel való állandó kapcsolattartást. Országos jelenség volt a fiúképzők tanulólétszámának csökkenése, a pálya elnőiesedése is. Ez anyagiakkal magyarázható, amelyet a tanulók személyesen is tapasztalhattak. A nyíregyházi képzős fiúk nyári munkájuk során pl. (Állami gazdaságban cséplési ellenőrök) akár a 4000 Ft-ot is megkereshették, ami egy tanító majdnem egy évi bérének felelt meg. 52 Igaz, az országban egyedül a Nyíregyházi Tanítóképzőben, a felvételre jelentkezők száma minden évben jóval túlhaladta a felvehető növendékek számát/ 5 1954-től pedig a tanítóképző I. osztályába "országos keretszám" alapján történt a felvétel. A minisztérium ekkor indokolatlanul csökkentette a felvehető tanulók számát, ezt 23 tanulóban állapította meg. 5 "* A tanulók szociális helyzetének érzékeltetésére a tanítóképző 1948 és 1957 közötti 1361 tanulójának származás szerinti csoportosítását (százalékos arányát) adjuk meg. E szerint 307 tanuló munkás származású (22,75 %); 876 paraszt (64,36 %); 65 értelmiségi (4,77 %); 92 egyéb (6,57 %). (Megjegyezzük, hogy alkalmazotti származási kategóriánál csak 1948-1953 között találkoztunk adattal a kimutatásokban. 21 tanulót (1,54 %) jegyeztek fel ide.) Fontos összefüggéshez jutunk akkor, ha adatainkat összevetjük a megye középiskolás tanulóinak származás szerinti megoszlásával. 1952/53-as tanévben a megye középiskoláiban 4933 tanuló tanult. Közülük 25,5 % munkás, 52,9 % paraszt, 7,2 % értelmiségi, 14,2 % alkalmazott és egyéb
