Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Dráviczki Sándor: A Nyíregyházi Állami Tanítóképző 1948-1959 közötti története

származású volt/

3 Látható, hogy a fiúképző ebben az időszakban is a szegényebb, paraszti származású tanulók iskolája volt. Itt ebből a kategóriából 11,46 %-kal többen tanultak, mint a megye többi középiskolájában. Az értelmiségiek száma továbbra is elenyésző volt. A tanítóképzőben 1948-tól a megszűnésig 520 fő tett érettségi - és 575 fő képesítővizsgát. Több tanuló magasabb szintű iskolában: pedagógiai főiskolán, egyetemen és más főiskolán folytatta tanulmányait. A nagy többség azért tanítóként helyezkedett el. Az oktató-nevelő munka Az 1949-50-es tanévben átmeneti óraterv lépett életbe. A pedagógiai gimnázium I. osztályában 32 óra, a II. osztályban 33, a III-ban 40 óra, míg a líceumi IV. osztályban 32 óra volt hetente/

6 Tantervi, tanulmányi kérdésekben is történtek a pedagógiai gimnáziumokra vonatkozó kiegészítések. Ezek alapján a tantervi anyagból ki kellett hagyni az időszerűtlenné vált, a "dialektikus haladásnak" meg nem felelő anyagrészeket, és ideiglenes tanmeneteket kellett a szaktanároknak készíteni.

5 A VKM. 1240-0-2/1950. IV. főosztály körrendelete a gimnázium I. osztályában jelentkező alapismereti hiányok megszüntetéséről rendelkezett. Ennek érdekében a tanároknak órán és órán kívül is külön kellett foglalkozni a "lemaradóit" tanulókkal/* Korrepetáló órákat és tanulópárokat szerveztek/

9 Kiscsoportosán tanított tárgyak voltak az orosz nyelv, a zene és a tanítási gyakorlatok/" 1951-ben a tanítóképző végleges óraterve szerint az I. osztályban heti 30 óra, II-ban 34 óra, III-IV-ben pedig 35-35 óra volt/' A kevesebb óraszám a tananyag súlypontozását és redukálását tette lehetővé, ugyanakkor a tanulóknak biztosította az ismeretek elsajátításának kedvezőbb voltát. Bizonyos mértékben emelkedett a magyar, a történelem, a matematika és a természettudomány óraszáma és csökkent a készségtárgyaké és a pedagógiáé. Az óraszám növekedésben a tudományos világnézet megalapozása, megszilárdítása kiemelt szerepet kapott. A zongoraoktatás a hegedűvel és az orosz nyelvvel megosztva folyt. A zongora-tanulócspoitokban az osztály létszáma szerint 10-12 tanuló, a IV. osztályban 7 tanuló volt/

2 1953-ban új tantervet adtak ki, mely a szakképzést igyekezett erősíteni a lélektan, a logika beiktatásával. A tantervben a következő tantárgyakat találhatjuk: magyar nyelv és irodalom, lélektan, logika, neveléstan, neveléstörténet, tanítási gyakorlat, történelem, alkotmánytan, orosz, mennyiségtan, földrajz, kémia, mezőgazdaságtan, műhelygyakorlat, ének, zene, rajz, testnevelés/

5 Az I. osztályban heti 36 óra, II-ban 37 óra, III-ban 38 óra, IV-ben pedig 40 óra volt. Az 195 5/56-os tanévtől minden osztály óraszáma egységesen 33 lett. Az általános műveltség kialakítása érdekében súlyponti tárgyként tanították a