Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Margócsy József: Nyíregyháza nemzet- ill. országgyűlési képviselői 1848-1944 között

Ugyanakkor nem idegenkedik az általánosabb emberbaráti és egyenlőségre törekvő nemzetközi mozgalmaktól sem: így a környéken a legelsők között válik tagjává 1876-ban a szabadkőművesek regionális központjában. Debrecenben, a "Haladás" páholyának. {Nyíregyházán helyi szervezet majd csak e század első évtizedében alakul.) Harcolt az evang. gimnázium teljessé fejlesztésééit; évtizedeken át az iskola kormányzótanácsának elnöke. Tevékeny szerepet vállalt a megyeszékhely idekerülésében, a villanyvilágítás bevezetésében és elteijesz-tésében; az idevezető szárny-vasútvonalak létesítése érdekében. - A közjegyzőség átengedése után sem nyugszik: 89 éves korában ügyvédi irodát nyit, naponta jár a törvényszékre, vállalt ügyeinek sikere érdekében. 90 éves korában halt meg. Amikor Síp utcai lakásából a hosszú gyászmenet a temető felé taitott, a polgármester a városháza előtt megállította a gyászkocsit, hogy Somogyi sok sikeres közéleti harcának, sikerének színhelye előtt ezzel is kifejezze a szülőváros régi és új polgárainak háláját. 6. Péchy Gábor /l858-1888/. - Éde

sapja. P. Tamás /1829-1887/ honvéd őrnagyként szolgált a szabadságharcban, ezért Világos után osztrák seregbe sorozták, ahonnan csak 1853-ban szabadult. 1861 után részt vesz a politikai életben. 1868-tól képviselő, élete végén a képviselőház elnöke. - 1884-ben a nyíregyháziak képviselője. Somogy

i Gyula, megválasztás után három hónappal lemondott, a tanácstalan városi vezetőség egy szabadságharcos, országos név után kapott, akit az evangélikusok is szívesen fogadhatnak, ilyennek látták P. Tamást, - s ha már őt magát nem is nyerhették meg. legalább a fiát hívták megjelöltüknek. Ez volt Péchy Gábor, késmárki jogvégzett földbirtokos, aki éppenséggel a szabadelvű, kormánypárti táborhoz tartozott. - A helybeli függetlenségiek külön jelöltet állítottak: Lukács Ödönt /1843-1896/, a reformátusok esperes lelkészét kérték fel a harcra. Ö éppen akkoriban állította össze a város első. történelmi áttekintést nyújtó monográfiáját. - A helyi antiszemiták is szervezkedtek még: a bohémtermészetű Hudák Károly /1854-1919/ helybeli ügyvédet léptették fel. A november 10-i választás napján Péchy és Hudák kapott több, Lukács kevesebb szavazatot, így az újabb fordulóban már csak kettejük között folyt a mérkőzés. November 20-án 465:431 arányban Péchy győzött, így 1884-87-re ő a képviselőnk, első szabadelvűként. Képviselői aktivitásáról nemigen hallani, olvasni. Amikor e ciklus lejárt, senki sem gondolt újrajelölésére s a függetlenségieknek végül is sikerült az idős Vidliczkayt újra harcba indítani. Péchy egyébként már a ciklus végén betegeskedett, 30 éves korában el is hunyt. Az újságok a szokásos részvétet jelző szavakon kívül mást nem is írtak róla.