Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Galambos Sándor: A kiegyezés ellen (Böszörményi László harca eszményeiért)

megyei alkotmányos hatóságok fenntartása, törvény előtti egyenlőség, vallásés lelkiismereti szabadság. Böszörményi politikájának kiindulópontja a negyvennyolcasság. de nem elégszik meg ennyivel, hanem — mint úja — "... a 48-as törvényeket tiszta demokratikus irányukban tovább fejleszteni igyekszem." 1861-ben a legtöbb képviselő hangoztatta a 48-as elvekhez való ragaszkodását, kevés programban szerepelt viszont a továbblépés szándéka. A hitvallás demokratikus iránya a több évszázados nemesi politika kereteinek kitágítását, kiszélesítését jelenti. A szabadságharcos elődök tisztelete mellett némi pátosz tükröződik a következő sorokban "...rendíthetetlen őre leszek a törvénynek, csak így tartván magamat azon ősök méltó utódának, kik a Bocskai-. Bethlen-, Rákócziakkal oly dicsőén küzdöttek éppen e megyének s mindenkinek földén a törvény és szabadság védelmi harcaiban." Böszörményi szerint csak a törvényesség életbe léptetése után történhet meg a koronázás. Az országgyűlés nehéz, de dicső feladata az ország törvényes szabadságának megvédése. Ha ez nem sikerülne, akkor az elvek feladása helyett a tűrés útját kell választani, s csak e döntéssel"... fogjuk fenntartani Európa előtti becsületünket, tekintélyünket, mi nélkül korunkban többé egy ország naggyá, dicsővé nem lehet." Mielőtt Böszörményi országgyűlési szereplését megvizsgálnánk, szükséges a korabeli pártstruktútát felvázolni, mivel a képviselők pártkeretekben fejtették ki tevékenységüket. Az 1860-as években működő páitok laza képviselői csoportosulások voltak. Sem érdekképviseleti, sem világnézeti jelleggel nem rendelkeztek. Társadalmi bázisuk, vezetői garnitúrájuk is heterogén volt. A pártok közti különbség elsősorban a közjogi kérdésekben mutatkozott meg. Az 186l-es országgyűlésen a honatyák két nagy egyéniség köré szerveződtek. A radikálisabb Teleki László vezette Határozati Pártban több képviselő tömőiül, mint az óvatosabb Deák Ferenc irányította Felirati Pártban. Böszörményi addigi életútjához híven a határozatiakhoz csatlakozott. Teleki László május 8-i tragikus halála, öngyilkossága után pártjában megindult a bomlás. Az új vezetők önleszavaztató manővere folytán a többségben lévő határozatiak vereséget szenvedtek a feliratiaktól. Ez meggyorsította a lavírozó vezetés irányvonalát helytelenítő mintegy húsz fős szélsőbaloldali csoport kialakulását. Ennek egyik informális vezetőjévé Böszörményi vált. Ez a politikai felállás jellemezte a következő 1865-ös országgyűlést is, azzal a különbséggel, hogy a Felirati Pártot Deák-pártnak, a határozatiakat balközépnek nevezték, s mellettük a szélsőbal is megtartotta pozícióit. A szélsőbal főleg a parasztságra és a kispolgárságra támaszkodott. Böszörményi első jelentős parlamenti beszédét 1861. május 29-én tartotta meg.

7 Már felszólalása elején kimondta véleményét az idegen hatalomról. Szerinte őseink akkor követték el a legnagyobb hibát, amikor "...méltatlanra,