Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Balogh István: Szabolcs megye közigazgatása 1848-1871 között

katonai karhatalmat kéllek, és az csak 8 elégedetlenkedő lefogásával tudta elfojtani a mozgalmat/ Mindent egybevetve elmondható, hogy a tíz hónapig tartó alkotmányos korszak megyei önkormányzata és igazgatása még kevésbé állott népképviseleti alapon, mint az 1848/49-i. sőt sokat átvett a régi nemesi vármegye gondolkodásából. Csupán egyetlen irányban tett elhatározó és liberális jellegű lépést, amikor kimondotta, hogy a község reprezentánsa a bíró. az intézkedés és a felelősség őt illeti, a jegyző, a bíró és az elöljárók intézkedéseinek, a lakosok által kívánt írásbeli munkák teljesítője, ezért a község dolgában és nevében semmit nem tehet.

7 Ez azonban csak az abszolút rendszer gyakorlata elleni intézkedés. IV. A 10 hónapi alkotmányos korszakot követő Schmerling provizórium csupán annyiban enyhített az abszolutista centralizáción, hogy a megyék - így Szabolcs megye is - a régi közigazgatási határaik között vissza állottak, de a rendfenntartást, a bíráskodást és az adószedést továbbra is a császári hivatalok intézték. Csupán a községtanácsoknak adott nagyobb hatáskört, a kinevezett polgármester mellett/ A kiegyezés után megalakult központi kormányzatnak, a minisztériumnak első intézkedése a közigazgatás megszervezéséről 1867. február 7-én jelent meg. A városi igazgatással kevés baj volt, de a megyei közigazgatás rendezését az 1848-iki törvényhozás nyitva hagyta, az abszolutista korszak igazgatását pedig törvénytelennek jelentették. Az is kitűnt, hogy az 1848: XVI. tc. alapján sem lehet az új megyei önkormányzatot felépíteni, mert az akkori bizottmány tagjai közül már sokan nem voltak életben, vagy nagyon öregek lettek. Megoldásként az 1861-i intézkedések szolgáltak. Ezért az új megyei rendezési törvény életbeléptéig kimondották, hogy ideiglenes jelleggel az akkor megalakult bizottmány lesz az önkormányzat képviselője. Annak még életben levő tagjai automatikusan tagjai lesznek az új megyei önkormányzatnak. 1867-ben még 821 tag élt közülük. Az igazgatás menetének folytonossága érdekében az 1861. évi alispánt és főjegyzőt hivatalba helyezték, a kormány képviselője, a király által kinevezett főispán a tisztikart kiegészíti egy általa kinevezett főügyésszel, egy főszolgabíróval és egy esküdttel. 1867. április 16-át lehet Szabolcs megye új közigazgatása alakuló napjának tekinteni, még akkor is ha már akkor is tudták, hogy ez átmeneti szervezet lesz/