Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Balogh István: Szabolcs megye közigazgatása 1848-1871 között

Azt nem vonták kétségbe, hogy a főispán kinevezése az uralkodót illeti, de 1861. január 16-án Kállay Ödön radikális képviselő javaslatára kimondották, hogy az uralkodó által kinevezett főispán csak a megye közönsége jóváhagyása után foglalhatja el székét. Járrny Imre főispán ki is jelentette, hogy hivatalát nem másnak, csak a megye által adott megbízatásnak tekinti/'* A következő kérdés az volt, hogy kikből állhat a vármegye közönségét képviselő közgyűlés, illetve az azt helyettesítő II. választmány. Ugy döntöttek, hogy az 1848-1 állapot folytatásaként tagja lesz mindenki, aki még életben van az akkonak közül. Kibővítik azonban valláskülönbség nélkül minden bevett felekezet papjaival, sőt még 48 tagot is választottak, politikai demonstráció képpen, ezek között volt még nyolc emigrációban lévő személy is. Az 1100 tagú választmány társadalmi összetétele nem változott, de az 1848-i bizottmány 170 küldötte közül csak 56 került be és teljesen kimaradtak a községek által választott akkori tagok. Nyilván az sem véletlen, mert az új községi küldöttek választásánál nem csak az egyes faluk lélekszáma szerint szabták meg a küldöttek számát, hanem gondosan vigyáztak a társadalmi összetételre. A nagy óbbakból 300 - 400 lélek után engedtek egy-egy tagot, a kisebbekből 100- 150 lélek után. A volt nemes és kevés jobbágyú falvak száznál kevesebb lélekszám után is választhattak egy küldöttet, a volt úrbéres falvakban ennek kétszerese - háromszorosa kellett egy képviselő küldéséhez, íme két példa: Kiskálló volt nemesfalu 187 lakosára 8 küldött jutott, Egyek 2680 lakossal pedig csak hét küldöttet választhatott. A már említett Kállay Ödön meg is állapította, hogy a "megyék nem népképviselet alapján vannak szerkesztve, hanem a helységek küldötteiből és az egész privilegizált osztály által alakult ősgyülés által választottakból állanak."

5 1861. január 28 - 30 között a bizottmány megtartotta a tisztújítást, utána még több ízben ülésezett, de minden ülésen fogyott a jelenlévők száma. Működése alatt a kormány meg nem szűnő ellenséges intézkedései miatt a megválasztott tisztikart állandó felügyelet alatt tartotta, nehogy a törvénytelennek tartott intézkedéseket végrehajtsa. Két szakküldöttséget is neveztek ki, az egészségügy és népnevelés ügyének tárgyalására. Több alkalmi bizottság is működött, hogy az igazgatás menetét biztosítsák, de a törvényszéket nem sikerült a megyei igazgatás keretébe beilleszteni. A megyei igazgatás költségei fedezésére visszaállították az adószedői tisztet. Az állami adókivetés és katonaállítás tekintetében a rendi országgyűlés hagyományát élesztették fel, kimondották, azt csak az országgyűlés szavazhatja meg. Más esetekben azonban nem utasították el a központi hatalom igénybevételét. Az úrbérrendezés miatt Ibrányban zavargás tört ki, emiatt