Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Pók Judit: Kísérletek a megyék rendezésére a reformkorban

róják meg, mert a hon ti törvénytelen, "kárhozatos gyülekezet cselekvényeit a Felséges trón előtt közbevetett kérése által támogatni nem kételkedett" 42 1846-ban a konzervatív párt szervezését ugyancsak számos adminisztrátor nyíltan támogatta, a kormány engedélyével kinyomtatott pártprogram pedig megyei végzéseknél, tisztújításoknál, követvál aszta soknál a kormánytöbbség minden lehető eszközzel történő megszerzését feladatul tűzte ki.

43 Szabolcs megye értesülve a már több megye nyakára ültetett új főispáni helytartókról, a fenyegető veszedelemmel szemben idejében kíván intézkedni, 1845. márc. 31-i közgyűlésén "általános és közös akarattal" kel municipális jogai védelmére. Felirattal keresik meg a királyt, hogy a minden eszközzel többséget szerezni akaró kormány alkotmányellenes lépéseit gátolja meg, a nádort, hogy a fenyegető vészt a megyei rendszer felől hárítsa el, a főispánt, gr.Teleki Józsefet, mint a "megye vádangyalát", hogy Szabolcsot ne hagyja el. Arra. az esetre azonban, ha felirataik eredménytelenek maradnának, előre intézkedni kívánnak, és "egy szívvel, lélekkel" határozzák: 1. Az első alispánnak és a jegyzői hivatalnak szoros kötelessége, hogy a netalán kinevezendő adminisztrátornak a megye pecsétjét, a kormányzó hatalom jelképét ki ne adja, az iratkezelést, a levéltár kulcsát kezéből ki ne engedje, tehát jogaik felett éberen őrködjenek. 2. Mivel a főispánoknak a megye házánál rendes lakásuk nincs, ez a gyakorlat a jövőben is fenntartandó. Az új fokormányzónak, ül, a mellé netalán kinevezendő hivatali személyzetnek helyet nem biztosítanak, a megye irományait semmi szín alatt át nem adják. 3. Határozataikat minden megyének megküldik.

44 A végzésekkel kapcsolatban gr. Dessewffy Emil a Budapesti Híradó főszerkesztőjeként szemére veti Szabolcs rendéinek a lapban, hogy minden eredetiség nélkül a pesti közgyűlés félelmeit veszik át, de mintha "még a pesti pattogóknál is jobban megijedtek volna". Miközben a kormány az 1723. 56.t.c-et semmibe veszi, ők a megyei rendszert fenyegető vélt veszélyt a pecsétnek, a levéltár kulcsának és az iratoknak az alispán kezében való megmaradásával akarják elhárítani. Gr.Dessewffy Emil véleménye szerint a megyerendszer a következő három alapon nyugszik: 1. A főispáni jelölési jog épségben tartása mellett a tisztviselők szabad választásán. 2. Az országgyűlési követek ugyancsak szabad választásán, ami magában foglalja az utasítási, a visszahívási jogot, valamint, hogy a választási bíráskodást csak a megyei és semmi más hatóság nem gyakorolhatja. 3. A megye azon hatáskörén, hogy a politikai tárgyak felett teljes nyilvánossággal, szabadon tanácskozik, és a többség véleményén alapuló határozatot hoz.