Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Pók Judit: Kísérletek a megyék rendezésére a reformkorban

Ezeken az alapokon kell tehát a megyei szerkezetnek állnia, de a kor szüksége bizonyos igazításokat kíván. Azaz meg kell óvni a választásokat az elfajulástól, vesztegetésektől erőszaktól, az utasítási joggal úgy kell élni, hogy az a haza sikereinek eszköze és ne akadálya legyen. Biztosítani kell, hogy a közgyűlések a véleményszabadság fórumai és ne elfojtói legyenek.

45 1845-ben gr.Teleki Józsefet kinevezik Erdély főkonuányzójává. Mivel az új igazgatási rendben a főispánoktól a megyében lakást követelik meg, Szabolcs fél, hogy adminisztrátort vagy főispáni helyettest kap. Küldöttséget menesztenek a királyhoz, hogy régi főispánjuk kormányzása alatt megmaradhassanak, amit meg is engednek nekik, de csak az év végéig, amikor végül is 16 év után gr.Teleki Józsefet felmentik szabolcsi főispánsága alól, helyére pedig Somboiy Imrét, a tiszántúli kerületi tábla elnökét nevezik ki. A királyi leirat megérkezésekor a megye rendéi egyöntetűen vádolják az új rendszert, hogy bár a rend helyreállításának ürügye alatt vezették be, de mindenütt zavarokat okoz, mert célja elérésére, hogy a kormánynak többséget szerezzen, a közgyűlésekben erőszakot kezd alkalmazni. Hivatkoznak a honti, bihari, csongrádi eseményekre, és óvást tesznek a főispáni hivatal ellen. Az 1845. márc.3 1-i határozatokról Somboiy Imrét levélben értesítik.

46 Az egyes adminisztrátorok végletekig menő önkénye ellen a törvényhatóságok hiába fordulnak orvoslatért a kormányhoz, az a megyefőnökök hatáskörét inkább bővíteni, mint szűkíteni igyekszik. A törvényszékekre is ki akarja terjeszteni döntő befolyásukat, ezért elrendeli, hogy a megyei törvényszék tagja csak a főispán által kinevezett és nem a megye által választott táblabíró lehet, ül. hogy a megyefőnökök a törvényszék ülésem most már nemcsak gyakran részt vesznek, mint ahogy az 1845. nov. 11-i rendelet mondja, hanem ott ők is elnökölnek.

47 Somboiy Imre Szabolcs megye főispáni helyettese 1846. márc. 30-án lép hivatalába, de a szokott fényes küldöttségi tisztelgések, a közgyűlésbe delegáció általi meghívása mind elmaradnak. Miután a királyi leiratban közölt minta szerinti esküt, amely a rendek szerint különbözik a törvényes esküformától, leteszi, Somossy Ignác volt főügyész felszólal, hogy az új rendszer törvénytelen, mivel a kinevezési leirat a törvény széki elnökletet is a megyei főkormányzó kötelességévé teszi, ami ellen hozzanak határozatot a rendek. A beiktatási napot az e fölött folyó vita tölti ki. A főispán törvény széki elnökösködése ellen lévők arra hivatkoznak, hogy a megyében csak választott bírák ítélhetnek, és Szabolcsnak is van olyan statútuma, amely a törvényszéki elnökséget az alispánokra vagy akadályoztatásuk esetén valamelyik táblabíróra ruházza. E mellett szól a félszázados gyakorlat is. A mellette érvelők szerint a megyékben az igazgatás és igazságszolgáltatás nincs elválasztva, ebből