Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Pók Judit: Kísérletek a megyék rendezésére a reformkorban

- A cseridtisztek ne a könnyen utánozható szalagot, hanem az ország címerét használják ismertetőjelül. - A rend fenntartása érdekében, a törvényjavaslattal szemben, ne csak az őrszék, hanem előzetesen az elnök (fő-, ill. alispán) is rendelkezhessen a katonaság berendeléséről. - A tisztviselők a náluk lévő hivatalos iratokat ne a választás után, hanem még előtte jegyzékkel ellátva kötelesek egy küldöttségnek átadni. - A kiváltságos községek a köztanácskozásokban lélekszámuktól függetlenül egy-egy képviselőjük által vehetnek részt. - A megyei kihágások ügyében készült első utasításnak vannak olyan pontjai, amelyek a törvénytervezetben nem szerepelnek, ezeket a követek előmozdítani igyekezzenek.

19 A kihágások szankcióit Szabolcs megye általában igen enyhéknek találja, mint ahogy azok is, ezért utasítja a követeket, hogy súlyosbításukra törekedjenek. Ennek értelmében Bónis Sámuel a kerületi vitában védelmébe veszi a kisnemességet, mint amely nem okozója, sokkal inkább eszköze a megyei kicsapongásoknak, és ha valakit büntetni kell az a megvesztegető, a csábító fél. A megvesztegetésnek százféle neme lelhető fel, nemcsak a szegény nemest lehet megvásárolni, hanem a királyi tanácsost is, aki cím és hivatal reményében a kormány akaratát viszi keresztül. Minden ilyen esetre, verekedésre, rendbontásra, lázadásra utasítása szerint speciális törvényeket kíván.

20 A másik követ, Erőss Lajos szerint amíg a kortesvezéreket szigorúan nem büntetik, addig a választásokon a rendet fenntartani lehetetlen. Az ilyen alkalmakkor elkövetett kihágásokat súlyosabban kell büntetni, mint a büntetőtörvény könyvben körülírt hasonló eseteket. Mivel pedig a vesztegető mindig bűnösebb, mint a megvesztegetett, a büntetése még szigorúbb legyen.

21 A megvesztegetést mindkét követ, utasítása értelmében, hivatalvesztéssel kívánja sújtani. Sőt, ismétlődő esetben a választójog örök elvesztésére voksolnak, de a többség ezt elveti.

22 A szavazók csoportos bevitelét a törvényj avaslat szigorúan tiltja. Erőss Lajos ezen túlmenően a tilalmat a csoportoknak a megye székhelyén felállítani szokott tanyáira is kiterjesztené, mert a "tanyázásokból erednek a legnagyobb kicsapongások és vérengzések". Azokat is büntetni szeretné, akik a csoportos nemességet befogadják.

23 Bónis Sámuel szerint is a falvakon átvonuló csapatok, mivel csendtiszt nincs, a legkönnyebben robbanthatnak ki valamilyen csetepatét. A koitesvezémek olyan nagy a hatalma, hogy elég ehhez egy vigyázatlan szó, egy jel. Végül is 32 megye 16 ellenében nem bünteti a szavazók bevitelét, ha az nem fegyveres csoportokban történik.

24