Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Pók Judit: Kísérletek a megyék rendezésére a reformkorban

Követeink a restaurációk alkalmával a zenét és a zászlókat is szeretnék miden ünnen száműzni, de a többség csak a választás helyszínéről tiltja ki, a város utcáin, terein megengedi.

25 A törvényjavaslatban foglalt mondhatni igen enyhe szankciók szigorítását nem sikerül keresztülvinni. A választmány a kihágásokat leginkább a főispáni hatalom korlátozásával véli megszüntethetőnek, a több ezerre rúgó választó közönséggel a rendfenntartás szempontjából nem sokat gondol. A főispáni jogkört rendkívül megszorítja, az elnöklésen és kijelölésen kívül, a konferencia révén az utóbbit is korlátozva, mást nemigen hagy neki. Már szinte nincs is hatásköre, amivel visszaélhetne, mégis súlyos büntetéseket szabnak ki rá.

26 A keiületi vita érdekes színfoltja Bihar megye indítványa a 18 évet betöltött nemes nők szavazati joggal való felruházásáról. 17 megye volt azonban csak mellette, Erőss Lajos követünk is ellene beszélt, többek között attól tartva, hogy "a most divatos cselszövények és furfangoskodások még inkább szaporodnának, s ennek mind a köz-, mind a magánéletre nagy? és rossz befolyása lesz". Az egész világot hozzák fel példának, ahol a nőknek sehol nincs választójoga.

27 A tervezetből a hosszú vita, a két tábla közötti többszöri üzenetváltás után sem születik törvény (a főrendek éppen a főispáni jogkör megszólítását sérelmezik). Ennek ellenére a javaslat olyan szokatlanul haladó, előremutató gondolatokat tartalmaz, mint például az összes honorácior választójogban részesítése, a közfelkiáltás kizárásával a titkos szavazás behozása stb., azaz a kihágások megfékezésén túl a megyei rendezés néhány kérdésére is kiterjeszkedik.

2 Az 1843/1844. évi országgyűlés elé, a megyei rendezéshez hasonlóan, a királyi előadások feladatul tűzik a királyi városok országgyűlési szavazati jogának rendezését is, mivel méltánytalanul kevés, összesen egy szavazattal rendelkeznek. Szavazatuk felemeléséhez azonban elengedhetetlen kamarai függésük megszüntetése és belső elrendezésük.

29 Igaz, hogy Szabolcs megyében nincs királyi város, de a rendek ebben a kérdésben is utasítással látják el a követeket. Rendezésükre vonatkozóan az utasításkészítő választmány nyolc vezérelvet állít fel. 1. A Kamara hatósága alól vétessenek ki, és a Helytartótanács felügyelete alá tartozzanak. 2. A királyi biztosok igazgatása alól kivétetvén, egy állandó, például királybírónak nevezett főkormányzó alá helyeztessenek. 3. A képviselőtestület választassék.