Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Pók Judit: Kísérletek a megyék rendezésére a reformkorban

Szabolcs megye a törvénytervezet ezen paragrafusát célravezetőnek nem tartja, mert a tanácskozmány részben a képviseleti rendszer alapján épül fel, ami a nemességet két részre osztja, egyik része nemcsak a választás, hanem a jelölés jogát is gyakorolja. Ezen túl a konferencia nemcsak tanácskozási, hanem határozathozatali joggal is bír, ami azért is veszedelmes, mert akár egy szavazattöbbséggel olyanokat is kizárhat a jelölésből, akik egyébként a rendek többségének bizalmát bírják. Ez által egy új kaszt, egy un. "hyperaristocratia" születne, amely a konferenciában a nemesség többi részénél nagyobb jogot gyakorolván, a választásokra is döntő befolyással bírna.

1

* Ez pedig veszélyesebb és nehezebben korlátozható, mint a főispáni jelölésnél előfordulható önkény. Így a tanács alakításában alkalmazni kívánt képviseleti rendszer helyett a következőket javasolják a megye rendéi: a. A tanács csak tanácskozó testület legyen, tagjai csak hivatalt vállalni nem akaró táblabírák lehessenek. b. Azok, akikre a tanács egyharmad része szavaz, a jelölésből ki nem maradhatnak. c. Ezen kívül a főispán is annyi személyt jelölhet, amennyi neki tetszik. d. Ha a konferencia csak egy vagy két személyt jelöl, számukat legalább háromra ki kell egészíteni. e. A titkos szavazás a tanácsban nem szükséges, mert mint ahogy később, a királyi városoknál kifejtik "a köztanácskozásokba való bevitelét, mint a magyart nyílt szívű' sajátságában kivetkeztetésre vezetőt" tekintik. A konferencia jegyzőjének választása, jegyzőkönyv vezetése, majd levéltárba adása pártolandó. Ezeken kívül a megyei rendezésre vonatkozóan a következőket adják még utasításba a követeknek. - Alispánságra mind a tanács, mind a főispán csak olyan egyéneket jelölhet, akik vagy mint hivatalnokok vagy mint táblabírák a megyében legalább hat évig szolgáltak, tehát a megyei igazgatásban, különösen abban a megyében, ahol szolgáim kívánnak, jártasak. - Megyei tisztségre, kivéve a polgári perekben eljáró tisztségeket, polgári állapotra való tekintet nélkül bárki jelölhető. - A törvénytervezet a képviselet bővítését kívánja, a választójogra vonatkozóan a következőket rendeli. Akik annak eddig is gyakorlatában voltak, abban ezután is megmaradnak, de feltételül szabja az írni-olvasni tudást (a titkos szavazás feltételezi), ennek elsajátítására hat év türelmi időt enged. Kiterjeszti továbbá e jogot az összes honoráciorra, a magukat örökre megváltó községekre, az urasági tisztekre, a községi jegyzőkre. A köztisztviselők és urasági tisztek választójogát Szabolcs megye cenzushoz, évi 300 PFt fizetéshez kívánja kötni. A községi jegyzőkét pedig 3000 adózó lakoshoz, de akkor is csak ha felsőbb iskolát, leginkább jogot végeztek.