Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Pók Judit: Kísérletek a megyék rendezésére a reformkorban

megyei szerkezet átalakítására vonatkozóan. Egy 1840-es kormánypárti névtelen memorandum szerint például meg kellene szüntetni a megyék visszahívási jogát, mert a törvényhozás a követutasítások következtében 52 megye végrehajtó szervévé lett.

4 Pyrker László egn érsek-főispánnak ugyancsak az 1840-es években készült, az udvarhoz beterjesztett tervezete azontúl, hogy alkotmányjogi kérdéseket boncolgat, a magyar közigazgatás minden bajának okát az időtől elkorhadt intézményben, a vármegyében jelöli meg, főképp pedig abban, hogy: - minden kérdést az évente 5-6 ízben tartott megyegyűléseken megtárgyalnak, ahol a kormány tekintélyének ártó zabolátlan szólásszabadság, hangoskodó, durva tárgyalási mód uralkodik - minden harmadik évben az összes megyei hivatalnokot újraválasztják, de a korteskedés útján megválasztott tisztviselők a kormány ellenségei - a megyei törvényszék évente csupán négyszer, ötször ülésezik, mindössze kb. 14 napig tárgyalja a polgári és büntető pereket. Ez a tervezet azonban olyannyira konzervatív, olyan szélsőséges, a kormány felé hajló álláspont jellemző rá, hogy maguk a kormánypárti körök sem igen azonosultak vele.

5 A megyei szerkezetről a legnagyobb nyilvánosság előtt hosszú és éles vita folyik a Pesti Hírlapban, amikor 1844-ben Kossuth után Szalay László veszi át a szerkesztését. Az új politikai irányzat, a centralizmus hívei az ellenzék soraiból kerülnek ki: Eötvös József, Szalay László, Trefort Ágoston, majd csatlakozik hozzájuk Csengery Antal és Kemény Zsigmond. Programjukat a Pesti Hírlap hasábjain fejtik ki hosszú cikksorozatban, majd a vita végén Eötvös József a Reform c. munkájában, bár Horváth Mihály szerint Eötvös A falu jegyzőjével többet ártott a megyék népszerűségének, mint sok hosszadalmas elméleti cikk.

6 Eötvös József a Reformban Magyarország és a valóban alkotmányos nemzetek, a "művelt világ" között három lényeges különbséget vél felfedezni: 1. Minden politikai jog kizárólag egy osztályt illet, melynek ez a joga nem műveltségén vagy birtokviszonyain alapul, hanem kizárólag nemesi címén. 2. Közigazgatásunkból hiányzik miden egység és központosítás. A kormány nem bír elég hatalommal ahhoz, hogy a törvények végrehajtásáról kezeskedhetne. 3. A törvényhozás a kormányt feleletre nem vonhatja, alkotmányunk egész biztosítéka a megyék "nemtevési szabadságában" (vis inertiae) és a törvényhozás azon jogában áll, mely szerint a sérelmek orvoslását kívánhatja.

7