Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Pók Judit: Kísérletek a megyék rendezésére a reformkorban

A centralisták szerint a megyei szerkezet eddigi állapotában nem tartható tovább fenn, jelszavuk központosítás és felelősség. Azaz a reform csakis a kormányzó hatalom centralizálásával, ezzel összefüggően pedig a kormány felelősségének életbe léptetésével eszközölhető. Egyik a másikkal szoros összefüggésben van, mert a kormány felelőssége központosítás nélkül lehetetlen, a centi alizácó pedig felelős kormány nélkül szükségszerűen abszolutizmushoz vezet. A közigazgatás Nyugat-európai mintára történő centralizálása nyomán az egymásra épülő közigazgatási egységek (községek, megyék) hatásköre csak saját ügyeikre terjedne ki, a központi felelős kormányt pedig népképviseleti alapon választott országgyűlés ellensúlyozná.

8 Az átalakulás (reform) csak fokozatosan, részletenként történhet, mert "megyéink hatóságát megszorítani nem lehet anélkül, hogy,' azon tárgyakra nézve melyek iránt hatáskörük megszoríttatott a felelősség elve életbe ne léptessék, s így szabadságunknak új biztosítékok ne szereztessenek. A municipalisták vezérüknek Kossuthot tekintik, a megyék hármas funkcióját (törvényhozást, közigazgatást, bíráskodást) érintetlenül akarják megőrizni. A konzervatívok és az ellenzék többsége is a politikai függetlenség, az alkotmány védelmezőinek tartja őket.

10 Meg kell jegyezni azonban, hogy Kossuth is elismeri, hogy a feudális alapokon nyugvó törvényhatóságok az alkotmányos fejlődés akadályozói, sőt az állam felbomlásának csíráit is magukban hordozzák, ennélfogva összhangba szeretné hozni őket a magyar formákhoz szabott népképviselettel.

11 Habár a centralisták is csak fokozatosan és hosszabb idő alatt képzelték a megyerendszer reformját, mert az abszolutisztikus kormány alatti centralizációtól éppúgy irtóztak, mint a municipalisták, mégis szakadást idéznek elő az; ellenzéken belül.

12 Az új igazgatási rend, az adminisztrátori rendszer bevezetése összetartásra inti őket, így 1846 elején kijelentik, hogy a központosítás vitáját, amely az ellenzéket megosztotta, a körülményekre való tekintettel felfüggesztik.

13 Megjegyezzük, hogy a megyékben a kérdés ilyen sarkítva nem jelentkezik, tisztújításkor vagy követválasztáskor nem a centralizmus és a municipalizmus csap össze, a párthívek egy-egy jelöltért, az illető hivatalba vagy követségre juttatásáéit küzdenek. A párt szó nem mai értelemben veendő, az érdekeket személyek testesítik meg. * Az 1840-es években általánossá, sőt bevett szokássá válik a megyei életben a koiteskedés (etetés, itatás, telekvásárlás), a műveletlen, nagyszámú