Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Kujbusné Mecsei Éva: Nemesi jogvédelem Szabolcs vármegyében 1790-ben

nemesek "... több nemes vármegyékkel egyetértve országgyűlést fognának tartani..."

4 Ezen túl, a megye pl. a só árát illetően sem fog májusnál tovább várni a felsőbb parancsra, hanem "... több vármegyékkel egyetértvén, előtte tudva levő úton és módon ezen igazság kívánsága elérését magától fogja segíteni..."

5 Továbbá saját hatáskörében rendelkezett e közgyűlés arról is, hogy a szabolcsi iskolákban ezután ne németül, hanem magyarul vagy latinul oktassanak. Ezen kívül elrendelte a földmérési, népesség - és újoncösszeírási papírok, ül. a Sanctio Criminalis Kálióban történő elégetését, a házszámok, jelzőoszlopok eltüntetését, a II. József rendelete szerint használt pecsét leráspolyozását. Végül a vármegye örömmel értesült a szentkorona Budára való hazahozataláról, s nagy lelkesedéssel látott hozzá a koronaőrző bandérium szabolcsi önként jelentkező nemes tagjainak összeírásához. A harmadik közgyűlésre, amelynek határozatai miatt a későbbiek során legtöbb vád érte a vármegyét, május elején került sor. Ekkorra már megérkezett Bécsbe a trónörökös, Lipót, aki igyekezve elhatárolni magát bátyja, II. József politikájától, jóindulatáról biztosította a magyar rendeket. Több más vármegyéhez hasonlóan, a sérelmi politikát alapul vevő szabolcsi nemesség is, megnyirbált privilégiumai jogorvoslatának biztosítékát ennek ellenére mégis saját erejének megmutatásában látta. Május 3-án Kallóban a - vásár miatt is - újra sokan gyűltek össze. Itt az egész vidéken elfogadott mintának megfelelő feliratot készítettek Lipóthoz. Másnap, a március 14-i taktakenézi falugyűlésen szerkesztett, robot és porció eltörlését is magába foglaló instantia szerzője, a kisnemes Kövér Gábor indítványára, a parasztokkal együtt tettek esküt a megye rendéi. Mint mondták, ezzel akarták elejét venni az egymás iránti bizalmatlanságnak és összeütközéseknek. Az esküben hangsúlyozták az ország törvényeihez, szabadságához és a megkoronázandó királyhoz való hűségüket, ül. törekvésüket a hazafiak közti egyezségre, az országgyűlés idején a békesség fenntartására. Marczali Henrik szerint "... itt nyilvánul először a nagy francia forradalom hatása hazánkra.. Ezt, a szabolcsi nemesség és parasztság összefogását demonstráló esküt, az érdekeik védelmében létrejövő erő megmutatását azonban a szilárduló központi hatalom később éppen olyan rendbontónak ítélte, mint a közgyűlés másik határozatát. Nevezetesen azt, amely a kül- és belpolitikai okokra hivatkozva utasítást adott az insurrectiora^ mondván, hogy amennyiben az 1741. évi országgyűlés mintájára az elkövetkező országgyűlés is a közjó- és biztonság érdekében elrendelné a nemesi felkelést, úgy "...nem akkor köszörüljük a kardot, mikor már vágni kellene véle, nem akkor abrakoljuk a lovat, mikor már indulni kellene a harcra, hanem előre elkészítsük magunkat, hogy amely órában a szükség kívánja, a rendelések szorítnak bennünket mehessünk, és a haza oltalmára hasznos szolgálatunkat megbizonyítsuk..."

8