Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Kujbusné Mecsei Éva: Nemesi jogvédelem Szabolcs vármegyében 1790-ben

Szabolcsban február és június között 17 közgyűlést tartottak. Ezek közül három volt olyan, amely az országostól talán kissé határozottabban törekedett a jogvédelemre. Először február 8-án ültek össze a megye rendéi, mikor már megtörtént a "politikai fordulat", s II. József sorra függesztette fel rendeleteit. Közgyűlésükből feliratban fordultak a császárhoz, amelyben részletezték sérelmeiket, valamint kérték, hogy a székétől megfosztott főispán, Sztáray Mihály kerüljön vissza hivatalába. Eme kívánságukról Sztárayt is értesítették, aki nagy örömmel fogadta el a rendek hívását. Az országos főméltóságoknak írottak szerint szerették volna, ha a helytartótanács a vármegyéhez intézett rendelkezéseket nem német, hanem magyar nyelven írja. Az országbírónak írott sorok azt hangsúlyozták, hogy amennyiben "... a kívánt országyűlést három hónap alatt meg nem nyernénk, Excellentiádat az 1608. évi 3. törvénycikkelyében hivatalához ragasztott kötelességének teljesítésére kényszerítjük, amennyiben, "...hogy a közjónak helyreállítására és nádorispán választására nézve a jövő tavaszra országnak gyűlését kihirdetni méltóztassék. "3 A koronaőröket pedig arra emlékeztették, hogy kötelességük szerint igyekezzenek visszahozni az országba a Bécsbe vitetett szentkoronát. Az országos dolgok mellett helyi ügyekben is határoztak: megrótták a közgyűlésük ellenében a központi hatalomnak engedelmeskedő adószedő és újoncozó tisztviselőket. Végül, mivel II. József januárban tett ígérete szerint remény mutatkozott olyan országgyűlés összehívására, amely orvosolhatta volna a nemesi jogokon esett csorbákat, azok összegyűjtésére ún. sérelemelőkészítő bizottságot állítottak össze. A másik jelentős közgyűlésre már II. József halála után került sor, mikor országos politikai aktivizálódás mellett indult meg a "német világ" felszámolása, s lett majdhogynem kötelező a magyarság hangsúlyozása mindenhol és mindenben. A március 18-ára Nagykállóba hirdetett közgyűlés szinte "népgyűléssé" vált, minthogy meghívást kaptak ide kivételesen a helységek nem nemes bírái vagy deputatioi is. így olyan sokan gyűltek össze, hogy sem a megyeházán, sem a református templomban nem fértek el, ezért a szabad ég alatt tartották a gyűlést. Itt a résztvevők növekvő lelkesedése mellett, az ősi hun-szittya harcos ősök példaképül állításával egyre kardcsörtetőbbé vált a hangulat. Bár a cél inkább visszafelé, az "arany időkhöz" orientált, a rendi alkotmány kapcsán mégis összefonódott a csírázó nemzeti gondolattal. Most is legfontosabbnak az ország sorsát irányítani hivatott országgyűlés összehívását tartották. Mint az országbírónak küldött, a februáritól határozottabb hangú levélben írták: ha 1791. május l-ig nem hirdeti meg az országgyűlést, úgy a szabolcsi