Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Németh Péter: A leleszi konvent országos levéltáráról

Németh Péter A LELESZI KONVENT ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁRÓL A középkorban, de közel a feudális kor végéig az egyházi intézmények közül a hiteleshelyi megbízatással rendelkezők látták el a tulajdonképpeni közjegyzői munkát. Ezek hatáskörébe tartozott - a leánynegyed, a hitbér és a hozomány kivételével - nemcsak becsük, zálogok, adás-vételek, végrendelkezések írásba foglalása, oklevelek átírása, de olyan funkciók végzése is, amely ma erre kijelölt különböző hatóságok feladata, azaz a nyomozati munka. így a kijelölt királyi ember, a homo regius mellett a hiteleshely kiküldötte volt az a másik személy, amely felderítette lopások, rablások, emberölések, károkozások, hatalmaskodások, vitatott földterületek tulajdonjogának körülményeit, majd ezt írásba foglalva juttatta el annak a bíróságnak, amely a vizsgálatot elrendelte. Emellett még esküt vett, személyazonosságot igazolt, idézéseket ejtett meg, hogy csak a lényegesebb teendőkről szóljunk. Az emberek nemcsak manapság, de a régmúltban is sokat pereskedtek, s bár az ügyek jó része már alsóbb szinten eldőlt - rendszerint a megye esküdtszéke, a sedria előtt -, mégis nem kevés azon perek száma, amely felsőbb bírói fórumok elé került, s pénzt, paripát, fegyvert nem kímélve maga a király, illetve annak bíróságai döntésére lett bízva. Ekkor pedig a hiteleshelyet mindenképpen bevonták a per tárgyalási menetébe, a bizonyítékok pro vagy kontra felsorakoztatására. Hogy az ügyek sokféleségéről és az oklevelek formai gazdagságáról képünk legyen, egy kis összeállítást készítettem. Tartalmilag okleveleink - így a lelesziek is - két nagyobb csoportra bonthatók, az egyiket alkotják a fassio-k, azaz a vallomások, vagy bevallások, a másikat pedig a relatio-k, a jelentések. Az első csoportot alkotják az Aestimationales A=becsűs levél vagy becslés/, a Cambionales /^cserevalló levél/, a Certificatio /^biztosítás/ a Compositionales /=egyezségvalló levél/, a Divisionales /=osztálylevelek/, a Donationales /=ajándékvalló levél/, Evictionales seu centionem continentes /=szavatossági oklevelek/, az Expeditoriae seu quietantiales /=nyugtató levél/, az Impignorationales seu pignoratitiae /=zálogvalló levél/, az Inhibitoriae /=eltiltó levél/, a Litterae venditionales /=adás-vételről szóló oklevelek/, a Manumissionales /=szabadonbocsájtó levél/, a Procuratoriae /=ügyvédvalló, meghatalmazó oklevél/, a Prohibitoriae /tilalmazó levél/, a Protestatoriae /=tiltakozó levél/, a Testamentum /=végrendelet/, a Testimonium /=bizonyságlevél/ és a Visionales /=szemrevételezés/. Az oklevelek második nagy csoportjának összefoglaló neve Relatio, azaz jelentés, amelyek királyi, vagy más nagybírák mandátumára, rendeletére,