Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Balogh István: Szabolcsmegye levéltára

Az egyedi iratokból alakította ki az "Acta" állagot. Ebben egyaránt voltak középkori és Mohács utáni oklevelek, országgyűlési iratok, királyi és fejedelmi pátensek, összeírások, missilis levelek, büntető és polgári perekhez a perfolyam által megkívánt változatos iratfajták. A jegyzőkönyveknél nagyon gondosan figyelt az időrendre, az aktáknál csak az évrendet vette figyelembe. Külön válogatta a keltezés nélküli aktákat, és részben a tárgy, részben az írásmód alapján csak századonként rakta rendbe. Minden egyes aktát egyenként elolvasott, tartalmát bőven kivonatolta, és az akták üres oldalára, az elenchusbeli vezérszavakat ráírta. A peres iratoknál a felperes neve alá sorolta a sokszor több éven át keletkezett, de egyazon ügyben keletkezett, tehát egybetartozó iratokat. Az évek szerint külön-külön fasciculusokba összerakott iratokat sorszámmal látta el, és ezek alapján készítette el a harmadik állagot, az indexet és tartalmi kivonatokat egyesítő elenchusokat. Az általa rendezett iratokról négyféle elenchust készített. Az acta politicáé az E. nominális, ezek a tárgyi rendszók alá csoportosított közigazgatási iratokat tartalmazzák. A bírósági iratokról három elenchus is készült. Az egyik a perek tartalmát foglalja magába, a felperes neve a vezérszó. A másik az iratokban levő helyneveket tartalmazza, a harmadik a nemességi perekhez készült családnév index. Az első rendezés korszakhatárát 1723-ban határozta meg, nyilván a központi kormányszék felállításának éve hatására. Az acta politica két kötetes elenchusa 162 vezérszót tartalmaz. Az acta judicialiánál ezt az évet nem vette korszakhatárnak. A következő menetben az 1724 - 1767 évkörbe tartozó iratokat vette magába. Ezeknek az elenchusa három kötetre oszlik 254 vezérszó alá rendezve. A bírósági iratokat is ugyanezen évig rendezte, de a két korszak irataihoz egyesített, 10 hatalmas kötetből álló kivonatot készített, kiegészítve 2-2 kötet hely- és névmutatóval. Rendbe rakta az 1768 - 1786 évek közé eső iratokat, de ezek lajstromozását abbahagyta, mert a megye nem akart tovább fizetni neki. Ugyanis ekkorra a helytartó tanács végleg az új, II. József által felállított hivatal szervezet kötelességévé tette a levéltár gondozását és mind az igazgatási, mind a bírósági iratokat kezelésére egy-egy regisztratort rendelt. Ezek levéltárosok, iktatók és irattárosok voltak egy személyben. Az előbb említett évkörben 19 év alatt rendezett iratok 66 iratfolyómétert tesznek ki. Utódai az általa rendezett, de nem regesztázott iratokat, az ő rendszerében mutatózták, de jóval pontatlanabbul és hanyagabb módon. Utóda méltányolta a munkáját, azt jelentve, hogy az 1758 - 1786 közötti iratok "jó módszerrel, igen kiválóan jelzetelve" hagyta rá. Schemberger némileg sértődötten azt írta, hogy