Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Balogh István: Szabolcsmegye levéltára

Schemberger személyéről legtöbbet a saját levéltárunk irataiból tudunk, de ez sem túl sok. Már nem dolgozott Szabolcs megyében, mikor egyetlen akta hátoldalán feljegyezték, hogy korábban a leleszi konvent regisztratora volt.3 Ezen a nyomon elindulva, Pozsonyban, jelenleg a Szlovák Nemzeti Levéltárban levő konventi levéltár első és hatodik elenchusában mind az írását, mind az általa készített regesztákat felfedeztem. Az biztos, hogy a konvent levéltárának 1223-1430 és 1735-1767 közötti iratait ő rendezte. Ennek az eredménye az említett két elenchus. Nem csak az írás azonos, hanem az iratok regesztázásának módja is. Ebből is, de a mi levéltárunk anyagának regesztáiból is megállapítható, hogy kiváló paleografus volt, egyformán járatos a középkori oklevelek és a XVI. századi iratok olvasásában. Nagyszerű rendszerező és lelkiismeretes kutató. Ezt pedig a kétes oklevelek olvasata árulje el. Miért kellett megválnia a konventi állásától, arra nézve utalást nem találtam. Az általa, saját kézírásával készített két elenchus címlapja, amelyen szokása szerint nálunk is, másutt is feltüntette a nevét és a befejezés évét, gondosan el van távolítva. Az sem biztos, hogy egyházi személy volt, - esetleg felszentelés előtt álló pap . A vármegyével kötött szerződése szerint, a készpénz díjazás mellett fűtést és gyertyát kapott. A levéltár Nagykállóba költözése után a levéltár melletti kis szobában lakott. Míg a rendezéssel foglalkozott, vasár- és ünnepnapokon is dolgozott. A rendezést, a regesztázást, az elenchusok másolását is maga végezte. Csak 1767 után, a törvényszéki iratok tíz kötetre rugó elenchusainak másodpéldányai másolására kapott írnokot. Ezek két különböző személy írásával készültek. A megbízóitól nem kapott utasítást a rendezés végrehajtására. Az egyik elenchus végén fel is jegyezte, "nekem semmiféle irányt nem adtak, hanem rám bízták a munkát, végezzem, ahogy tudom. "4 Elkészített ugyan egy tervezetet, de a rendezés során - az alapgondolat megtartásával - azt is módosította. Eredetileg öt sorozatot kivánt az iratokból felállítani, de csak kettő lett belőle, az egyik az "Acta politica", a másik az "Acta judicialia". Az elsőbe sorozta a közigazgatási jellegű iratokat, a másikba a polgári és büntető perek iratait. A két sorozaton belül, - a mostani terminológia szerint három állagot alakított ki.. 1. Jegyzőkönyvek, protocolla 2. iratok, acta 3. mutatók, elenchi A testületi működés során keletkezett iratokat, a közgyűlések és törvényszékek jegyzőkönyveinek tekintette, ezekből alakította ki, - időrendbe szedve - a protocollumokat, és ezeket a legjobb debreceni könyvkötővel tartós borjúbőr kötésbe be is köttette.