Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Margócsy József: A nyíregyházi fiú felsőkereskedelmi iskola alapítása

aktuális politikai fontosságuk, részint jövedelmezőbb voltuk miatt is - az agyonterhelt tanárok energiájából is sokkal több jutott ide, s ez így, együtt nézve is, mindenképpen a minőség rovására történt, - minden jószándékú, helyes pedagógiai alapelv tarthatatlanságához vezetett. E kornak kizsákmányoló, emberpusztító általános, közelebbről itt iskolapoltikája leginkább ebben az iskolában jelentkezett Nyíregyházán, s vezetett is a kollégák korai elhasználódásához: idő előtti nyugdíjazásokhoz, viszonylag korai elhalálozásokhoz. - A felsőbb vezetést azonban mindez nem érdekelte: csak a mennyiségi eredmények statisztikailag igazolható dicsősége. - Ráadásul egy hosszabb korszakban ez az iskola közvetlenül a pénzügyminisztériumhoz tartozott /még három másik hasonló típusú iskolával együtt az országban/, s a leadott speciális pénzügyi, tervgazdálkodási rendelkezések, bevezetett eljárások gyors, közvetlen, tankönyv hiányában is végrehajtandó oktatása céljából: délelőtt, délután, este, a nappali és egyéb tagozatokon, tanfolyamokon igen sok banki, közigazgatási, jogi szakember, funkcionárius külső óraadó kerül hosszabbrövidebb időre a tanerők népes gyülekezébe. Elképzelhető, hogy ezzel aztán az itt folyó oktatás pedagógiai, nevelő jellege fokozatosan teljesen háttérbe szorul, s a kombinátméretű oktatási intézmény, a leendő pénzügyi bérmunkásokat képző iskolának az oktatói, maguk is, lassanként pedagógiai-oktatási bérmunkásokká válnak. Hiszen a legjobb szándékú, itt nem kis számban szenvedélyesen tanítva nevelni, emberi körülmények között helyt állni kívánó kollégák nemes törekvéseinek érvényesülése, érvényesítése teljességgel lehetetlenné vált. Ide kívánkozik néhány példa az iratokból: jellemzésként az akkori mechanikus ügyintézésre. Egy miniszteri rendelet érkezik 1951-ben az iskolához, mely szerint felülvizsgálandó - különösen a közgazdasági jellegű intézményekben - az iskolák névadóinak listája. Alaposan meg kell nézni, vajon "a hazánkban épülő szocializmus és népi demokráciánk erőteljes fejlődése során" a meglevő névadópatronus megfelelt-e az ilyen szempontú elvárásoknak. - Tudnivaló, hogy 1938ban, hosszabb előkészítés, nem kis erőfeszítés után felvehette Széchenyi István nevét, az "ideülő" gazdaságpolitikus emlékének őrzésére. 1951-ben már "időszerűbb elnevezés" szükségessége vetődött fel, s a variációs javaslat Petőfi, József Attila vagy éppenséggel Rudas László névfelvételét veti latra. Csodának minősíthető, hogy az akta valahol elakadt, s a javaslat nem került végrehajtásra, s az iskola mai napig viseli a legnagyobb magyar nevét. Egyidőben gyakori a "tanerők arányosítása"-tárgykivonat: személyügyek intézése értendő ezen. Egy példa: eszerint "X. gimnáziumból áthelyezem R.G. matematika-fizika szakos tanárt az Y. gimnáziumba, s pótlásra /!/ O.E. magyar-latin szakos tanárt helyezem át az Y. gimnáziumból az X. gimnáziumba." Vagyis: darab-darab, innen vagy onnan, pótolják egymást létszámilag, darabszámra, - statisztikailag, nem lesz hiány, hiba. A szakmai szempontú aggodalmaskodás pedig kizárólag polgári csökevényként tekintendő, tehát lényegtelen, elhanyagolható. /1949-ből/