Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Margócsy József: A nyíregyházi fiú felsőkereskedelmi iskola alapítása

tagsággal lett a Kereskedők és Gazdák Köre, amelyik egészen a II. világháború végéig működött - a város egyik legtekintélyesebb társadalmi egyesületeként. Oktastási szempontból a Kör most már egy lépcsővel magasabbra nézett, amikor egyéves női kereskedelmi szaktanfolyamot létesített, s ennek sikerén felbuzdulva, már 1912-től szervezni kezdi - a debreceni Kereskedő Társulat mintájára - a társulati fenntartású fiú felsőkereskedelmi iskolát. Ez az iskolatípus már 1888 óta létezik, és Budapest után vidéken is terjed: 1517 éves fiúk részére, tehát akkor még három évfolyamos képzéssel. A Kör vezetősége, elsősorban Baruch Artúr bankár, az elnök, és a jogász-titkár HoíTman Móric, gyűjtőíveket bocsát ki, az iskola megindításához kellő anyagi alap megteremtésére. így az aláíró kereskedők, földbirtokosok, bérlők, vállalkozók, akiknek érdekük, hogy ügyleteiket szakképzett férfiak vigyék, a könyvelést vezessék, anyagi terhet vállaltak a jó ügy sikere érdekében. így a több száz támogató három évre igért rendszeres támogatást az iskola mielőbbi megnyithatása érdekében 1912-1914-re. Úgy számították a szervezők, hogy ebből a pénzből, majd az első három év várható tandíjbevételeiből fokozatosan folyamatossá tehetik az iskola fenntartását. Mvel a város is helyeselte a kezdeményezést, a képviselőtestület az akkor még tekintélyesnek számító évenkénti 6 000 korona segély folyósítását helyezte kilátásba. Biztosra vették a nyitási engedély elnyerését: a toborzó felhívásokra jelentkezőket "beírták", más iskoláktól szerzett tájékoztatók alapján felvázolták az indulás körülményeit, a szükséges személyi és dologi szükségleteket. Az engedélyt azonban nem adta ki a vallás és közoktatásügyi minisztérium, huzta-halasztotta a döntést, lényegében nem bízott a társulati fenntartó felajánlásának tartósságában, s amikor kitört a háború, háttérbe szorultak a szervezési kérdések. 1917 végén arra az elhatározásra jutott a Kereskedők és Gazdák Körének vezetősége, hogy lemond a fenntartási tervéről, ha a város vállalja az iskolafenntartó szerepet és kötelezettséget. Azzal együtt, hogy a Kör által megszervezett támogatók hajlandósága a városi iskola működtetéséhez is hozzájárul, eredeti felajánlásai erejéig. 1918 tavaszán, a fiatal, agilis polgármester, Bencs Kálmán így még aktívabban be tudta kapcsolni a városi képviselőtestületet, s 1918 nyarára - újabb, ismételt központi ellenvélemények és kifogások ellenére, - nem utolsó sorban az akkor népszerű országgyűlési képviselőnk, Fényes László támogatásával, júliusban megjött a minisztériumi engedély. így az Eötvös utca 13/Csillag u. 2. sz. saroképületben, egy városi tulajdonú középületben megindulhatott az oktatás. Az akadályok, nehézségek a kezdet éveiben sem csökkentek, hiszen a 18-19es forradalmak, a román megszállás, a Trianon után ittrekedt igen sok menekült család elhelyezési gondja a nyomasztó lakáshiány miatt, közellátási zavarok, megszaladt infláció - mind-mind gátolta az iskola természetes fejlődését, megerősödését. Mindezzel szemben állt azonban a polgárság kitartó igénye az iskola fenntartására: a város vezetőségének áldozatkészsége csak erősödött a nehézségek leküzdéséért vívott harcban, jó közösségként működtek együtt az