Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Margócsy József: A nyíregyházi fiú felsőkereskedelmi iskola alapítása

Visszatekintve azonban erre a színvonalasan oktató és nevelő intézményre, melynek meglehetősen kisszámú a tanulóserege, a nagyobb fontossága inkább az ezen a környéken egyébként nem ismert róm.kat. zárdai nevelésben rejlett, így a 18 éves korig tartó leánynevelés a célja a szülők errefelé irányuló érdeklődésének, s csak jóval kisebb mértékben a kereskedelmi szakma elsajátítása. Ami azzal is igazolható, hogy az itt végzett leányoknak csak igen kis hányada helyezkedett el a szakmában, kévésüknek vált életpályájává a kereskedelem bármely területe ezekben az években. Jellemző példa erre talán a Nógrád megyei Tolnai Klári, aki itt kezdte bakfis éveit, s aki hamarosan híres, kiváló szinésző lett, s nem a kettős könyvelés körében helyezkedett el, - ahová egyébként sem vágyott, mint számtalan nyilatkozatában el is mondta. De hogyan is alakult ki ez az emlegetett polgári kezdeményezés? Nyíregyháza mezőgazdasági jellegű városka volt, s az maradt a II. világháborút követő másfél évtizedig. Ipara sem volt, illetve: igen csekély. Viszont a kereskedelem, amely elsősorban mezőgazdasági termékekre és italneműekre terjedt ki, igen gyorsan fejlődött, erősödött. A kezdő lökést az 1858-ban megindult vasúti forgalom adta: bekapcsolódott a város az országos szállítási lehetőségek leggyorsabb hálózatába, segítették ebben az ide, a megyeszékhelyre sugarasan vezető - egyelőre csak köves - országutak, s a századfordulóra már ugyanígy idetartanak az új vasutvonalak is. Maga a megyeszékhely idetelepítése /1876-ban/ is további fejlődési lehetőséget adott a város kereskedelmi életének. 1862-ben már megnyílt az első Nyíregyházi Takarékpénztár. Sajátságosan ez is városi összefogás eredménye. Pontosabban: a Bereg megyei Lónyay Menyhért a maga társadalmi helyzetének reflexei szerint a megyei földbirtokosok, arisztokraták, dzsentrik köréből keresett kezdeményezőket, vállalkozókat egy bank létrehozására, amikor azonban előkelő barátai, rokonai nem hajlottak a véleményük szerint - magyar úrhoz nem nagyon illő-méltó merkantil vállalkozásra, a nyíregyházi módosabb polgárok, kereskedők körében vetette fel az eszmét, s így végre a városi polgári körökből jött résztvevőkkel történt meg a bankalapítás. - Ugyanebben az évben egy másik kereskedelmi jellegű szervezet is megalakult: a Nyíregyházi Arucsarnok. Ez a cím - mai jelentése ellenére egyáltalán nem valamilyen épület, hanem szabad kereskedelmi társulás cégjele, amelyik azonban széles körben elfogadott piacmeghatározó döntéseket hozott. Ideértve az árak rögzítését, közhírré tételét, ellenőrzését is - választott bíróságával is, ha kellett. A távolabbra induló kereskedelmi szállítmányok kedvező tarifatételeit dolgozta ki. így működött közmegelégedésre. Amikor azonban a század végefelé már országos méretekben, afféle központi intézkedésekkel szabályozták az efféle kérdéseket, a Terménycsarnok - már mint társadalmi és érdekvédelmi egyesület -, átalakult 1890-ben Kereskedők Társaságává, s azonnal megszervezte alkalmazottainak továbbképzését. 1890től van tehát Nyíregyházán kereskedő tanonciskola, ezt akkoriban párhuzamosan alsófokű kereskedelmi iskolának is neveztek. - Maga az egyesület, újabb átszervezés után, 1906-tól - most már szélesebb alapokon - nagyobb