Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Nagy Ferenc: Az önkormányzati bíráskodás gyakorlata a XIX. századi Szentmihályon

Gulyás Oláh Mihály példáján felvetődik a kérdés, mennyire volt hatékony a bíráskodás, a manapság szigorúnak mondható ítéletek bírtak-e olyan elrettentő erővel, amely a közrend és a közerkölcsök védelmében szükséges volt? Nos, a kérdésre igennel válaszolhatunk annak ellenére, hogy a részegeskedő, káromkodó, randalírozó egyéneknél sok visszaeső bűnössel találkozunk. Olyan is akad, aki az áristomból is megszökik és a bíró invitáló szavára azt válaszolja, hogy "ha a bírónak beszédje van vele, keresse meg a házánál, ő bíz egy tapodtat sem megy." Mégis, összességében az ítéletek alkalmasak voltak arra, hogy szabályozzák, irányítsák a közösség életét, hogy egyfajta elrettentő erőt jelentsenek a tulajdont megkárosító, a közerkölcsök ellen vétők felé A testület elé kerülő ügyek következő csoportját a becsületsértések kategóriájába lehetne sorolni. Szomszédok viszálykodása, egymás becsmérlése, mocskolása, rágalmazása tartozik ide. 1845-ben jegyezték fel "Ráduly Ferencnek azon panaszát mi szerént Király Sándorné az ő feleségét udvaráról haza hajtván illetlen szavakkal mocskolta." A testület a tanúkat meghallgatta, most is mint legtöbb hasonló ügyben "szomszédságos és barátságos megbékélésre határoztatott." Mivel azonban Rádulyné a tanúkat megsértette, 6 órai áristomra ítélték. Tekintetbe vették azonban gyengélkedő, beteges álapotát és megengedték, hogy a büntetését a férje ülje le helyette A becsületsértések kategóriájába tartozó ügyek túlnyomó többségében nők a főszereplők. Ezek tárgyalásánál fordul elő legtöbbször, hogy a heveskedő asszonyok magát a bíróságot is megsértik. A tanácsbeliek azonban nem engedik a bírói tekintély csorbítását és következetesen büntetnek. így gyakran előfordul, hogy a per tárgyalásán az indulatos panaszkodó, a sértett húzza a rövidebbet. Ugyancsak 1845-ben jegyezték fel, hogy "Horváth Andrásné a nagyobbik tanítót, Katona József urat hely és ok nélkül becstelenítette, hazugnak, bitangnak nevezte, sőt utcáni megveressél, szemébe való köpéssel fenyegette." A tanító úr magára nézve elengedte ugyan a megrovást, de az elöljáróság megvetett jogai elgázolását látván, a testi büntetés elmellőzésével az oskola pénztárába fizetendő 5 váltóforintokra és törvénypénz lefizetésére ítélte az asszonyt. Mint ahogyan már utaltam rá, a testület nem ismerte a magánélet szféráit, ítélkezett, igazságot tett családi ügyekben is. 1841-ben "Makkai Gábor ellen az édesanyja panaszt tett, hogy őtet nem tiszteli, sőt sok méltatlanságokkal illeti. Miután Makkai Gábor magát ártatlannak nyilatkoztató, és anyja ellene tanukat fel tudott állítani, a békesség lehető kiegyenlítésére Bodor Mihály tanácsnok kirendeltetett." Már nem számított főbenjáró bűnnek a házasságon kívüli kapcsolat - mint századokkal korábban. De a hitvesét elhagyót most is következetesen büntetik, még pedig minden esetben veréssel.