Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Nagy Ferenc: Az önkormányzati bíráskodás gyakorlata a XIX. századi Szentmihályon

1844-es bejegyzés: "Rontsák Mátyás mint hites feleségét elhagyott és Deli Mihálynéval barátságban egy kenyeret, egy sót evő gyalázatos rossz ember 24 pálcára, Deli Mihályné becstelen személy, más hites urával élő 12 korbácsütésekre ítéltetett." Ugyanebben az évben Veres Bálint ellen a felesége tett panaszt, hogy gyakran megveri őt sűrű istenkáromlások közepette, ezért 12 pálcára ítélték. A családi viták intézéséban a bíróság tekintélyét jelzi és az ítélkezés hatékonyságát bizonyítja az 1847-ben bejegyzett eset. "Nagyságos Bereczki Györgyné, Dombrádi Erzsébet panaszlata folytán, fia József, mint édesanyja eránt háládatlan fiú, annyival is inkább, hogy a bíróság előtt is tiszteletlenségének tanújelét adá, ítéltetett, hogy a megsértett édesanya kívánsága szerént, a vétkes fiú a nem az ő szorgalma gyümölcséből előállott házból egy 24 óra múlva minden önszerzette vagyonával kitakarodjon. Kevély felelete illő megrovása tekintetéből pedig 24 órai áristomra és az egy pengő Ft. törvénypénz fizetésére köteleztetett." Végezetül idézzünk egy olyan esetet, amelyből kiviláglik, hogy a tanácsbeli bírók milyen körültekintően, kellő alapossággal intézték a vitás ügyeket. A jogos magánérdek figyelembe vétele mellett ösztönösen megérezték azt is, amit ma közérdeknek neveznénk, ami mind az egyén, mind a település számára előremutató. "1851-ben Róka Julianna Virág Balázs hites társa beadott folyamodványában férje ellen panaszt emelvén, miként őtet a házától elűzvén, az őtet illető magával vitt vagyonokat és 19 évi közkeresetéből illető részt neki ki adni nem akarja. A felek illő kihallgatása után napfényre jött mi szerint a férj több esztendők együttes, békés leélése után mintha örömösebb adná magát másféléknek, és szinte a nő férje távollétében a háznál dinom-dánomozott. Ez kölcsönös ellenszenvű hajlamot idézvén köztük és elő jött a kedvetlen viszony. A nő kérésétől eltekintve, minthogy pedig mind a két fél hibásnak találtatott, a hiba bennök akként büntettetett meg, miszerint mindketten 24 órai áristomra ítéltettek. Azon rendelést és jövőbeni utasítást kapták, hogy ha az áristom kiszenvedése után egymást meg nem becsülnék, továbbra is botrányos életet folytatnának, a törvény szigorúsága szerint fognának büntettetni." Kétségtelen, hogy az önkormányzati bíráskodás mindennapi gyakorlata komoly megterhelést, hatalmas munkát jelentett a testüleg tagjai számára. Az is kétségtelen viszont, hogy a bíráskodásnak ez a formája rendelkezett a közösség fegyelmező erejével. Itt mindenki ismert mindenkit, a sértettet éppúgy, mint az elkövetőt. Az emberek élete nyitott könyv volt. Nemigen fordulhatott elő, hogy a paragrafusok kacskaringói között a vétkes menedéket találjon. Az ítéletek meghozatalakor nem is az írott törvények jelentették a mértéket, hanem a közösség által elfogadott élet és magatartásformák. A szentmihályi jegyzőkönyvet