Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Margócsy József: Születésnapi tisztelgés Balogh István előtt
tán még tovább kellett "pótolni" az élő olvasmányok, megbeszélések elmulasztása miatti hiányokat... A hetvenes évek elején a IV. éves főiskolások számára afféle speckollként történetírás-történeti kollégiumot hirdetett. Ezeket a fordításban hozzáférhető történelmi források útján igyekeztek gyakorlatilag nyomon követni az auktor korának történelemszemléletét, s felismerni a változásokat, különbözőségeket - Hérodotosztól Liviuson át a magyar krónikákat böngészve egészen a történelmi materializmus nevesebb képviselőiig. Szívesen emlékszik rá vissza a tanár úr, hogy ez a fajta dolgoztatás mennyire félénk-merev fogadtatásra lelt, viszont egy-két óra elteltével a megjelent résztvevők többsége fölfedezte a közös munka tanulságos hasznát, örömét, és szívesen vállalta a kapott téma alaposabb, szélesebb körű feldolgozását. Néhányukkal elbeszélgetve ma is jókedvvel, hálásan gondolnak vissza az effajta sikeres, jókedvű együttdolgozásra. - Aki pedig nem vállalta ezt, közben el is maradt: annak nem kiabáltak utána. Arra is emlékeznek a régebbi hallgatók, hogy a tanár úr mily szeretettel emlegette azokat, akiktől volt mit tanulnia és akiknek gyakorlatát őmaga is igyekezett alkalmazni hasonló helyzetekben. - Szerették a főiskolások, hogy egy-egy, a tudományos munkájában éppen akkor foglalkoztató dilemmáját közölte velük: elmondta, hogy hol nem látja még késznek a dolgozatát, a remélt "megoldást", s így közel engedte magához az érdeklődőt, kvázi véleményüket is kérdezte, s közben i1lusztrálta is a kutatás, a fogalmazás, a tudományos munka menetének nehézségeit, egyszersmind annak a kevés hallgatónak az ambícióját is erősítette, akikben volt kutatói kedv és kellő elszántság. Ha aztán fiatal oktató került a közelébe: annak a számára is mindig volt ötlete, javaslata, - ha éppen témaszegénységben szenvedett az illető. - Jellemzőnek tartják a visszaemlékező diákok, hogy megbeszélései közben Balogh tanár úr "hagyta magát" provokálni szűkebb környezetében, amikor a régi történelem és a napi "helyzet" közt párhuzamok "adódtak", mutatkoztak, s így nem húzódozott a politizálástól, miközben tényeket ütköztetett tényekkel, körülményeket elemezett megfelelő dialektikával stb. Sajátságosan végződött Pista Bátyánk azon kísérlete, amelyet Hársfalvi felkérésére indított el. Hogy t.i. azok, akik előzőleg nem tanultak latint, legalább két félévben kapjanak afféle bevezetést. Ennek hasznát már kevésbé fogták fel a hallgatók. Lassanként ugyanis már a mi fiatal főiskolánkon is uralkodóvá lett az egyedül üdvözítőnek tartott kiskettes-elmélet, amely szerint elegendő az engergia legminimálisabb kifejtése az éppenséggel mikroszkopikus betűkkel beírt elégséges eléréséhez. így aztán hol szolidaritásból, hol a lustább szellemek erőszakosabb "meggyőző" munkája folytán elment a kedve a többet tudni vágyóknak a latin nyelv elemeinek elsajátításától; így az órák kétszeri éveleji megindítási terve kudarcot vallott.