Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Margócsy József: A nyíregyházi Hoffmann család

böztetö jogkorlátozásról azonban -a XX.századi, állami, országos érvényű, u.n. zsidótőrvények életbeléptetéséig- Nyíregyházán nincs adatom. /V.A. 101/a.14/14. 1840. nov.9. No. 621./ = 1852-ben, a nem sokkal régebben lakosított Stern Emánuel és Czincz Ignác kereskedők, általam nem ismert okokra hivatkozva, kérik a várostól annak igazolását, hogy ők letelepedésük óta boltjaikat szombaton is folyamatosan nyitva tartották. - A város ezt megadja, de csak az ülés napjáig visszamenő érvénnyel, mert egyébként tűrhetetlennek tartja, hogy valamely hitfelekezet tagja val1ástálanságot gyakoroljon. Ezért úgy határoz, hogy az izraelita kereskedők ünnepeiken és a szombati napokon boltjaikat zárva tartsák! /V.B. 142. 8/4.a. 1852. dec. 22. No. 1266-67./ = Bernste in Béla /1868-1944/, az 1909-től elhurcolásáig Nyíregyháza tekintélyes főrabbija említi egyik újságcikkében, hogy még jóval a polgári egyenjogúsítás előtt, 1860. júl. 7-én, a város, az u.n. községi bíróság megalakításakor Stern Emánuel kereskedőt is beveszi a tagok közé, a felekezetek közötti paritás alapján /Nyv 1924. szept. 14./. = Az 1861. évi követválasztások előkészítésekor az 1861. jan. 11-i közgyűlés utasítása szerint "a mózeshitű itteni lakosok az itt nyert joggyakorlat és a közszabadság, valamint a kor igényei méltánylatábul" választási képessége /=választói joga/ is el ismertetik. = 1861-ben hasznosíthatta a város a még 1854-ben "felajánlott" állami kényszerkölcsön visszakapott összegét. Az akkori bölcs határozat szerint a 140 ezer forintot kizárólag iskolai ok tatási célokra fordítják, s a felekezetek létszámának" arányában az izr. hitközséget háromezer forintban részesitik. = Az 1867. évi városi képviselőtestületi tisztújításkor megállapítják, hogy a zsidóknak csak választási joguk van, választhatási azonban nincs. Ezért meghívják a zsidó rabbit és nyolc, tekintélyes zsidó polgárt a képviselőtestület tagjául. Orvos, két ügyvéd, továbbá kereskedők -köztük éppen Hoffmann Adolf is- szerepel e névsorban. Az országgyűlés majd csak aT év végén, 1867 decemberében hozza meg az 1867:XIV.törvényt az izraelita polgárok egyenjogúsításáról. Nyíregyháza előbbre járt e téren: majd 1868. jan. 8-i ülésén a képviselőtestület, már a törvénynek megfelelően, meg is erősíti előbbi befogadó határozatát - ugyanezen személyekre nézve. = A közéletben kifejtett tevékenységük, szakmájuk gyakorlatának eredményei szerint a város társadalma elismeri őket. A társadalmi egyesületekben /kaszinó, Bessenyei Kör, Általános Nőegylet, stb/ vezető tisztségekbe választanak zsidó férfiakat ili. asszonyokat. Egy-egy évfordulón, jubileumon éppúgy nyilvános üdvözlésben /ünneplésben/ részesülnek, mint más, hasonlóan derék közéleti városi polgár. Ezt láthatjuk a Hoffmannok esetében is: a szabadságharcbeii hadnagy, Adolf, köztiszteletében, társadalmi megbecsülésében: ahogy a "középső" népszerű kereskedőt, Mihályt,