Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Margócsy József: A nyíregyházi Hoffmann család
a családi fűszer és csemege üzlet jubileumai kapcsán elismerően köszöntik; a Hoffmann-fiúk hírlapi nekrológjaiban pl. Emil, Móric halálakor - ez utóbbi 1940-ben l Különösen Sándor esetében, amikor a vezércikk szokott helyén, az első oldalon, hosszan méltatja a Nyv az államépítészeti hivatal akkor már nyugdíjas, elhunyt főnökének figyelemreméltó köztisztviselői erényeit. + + + A maga részéről a zsidóság is kifejezésre juttatja, hogy integrálódni kíván, ragaszkodik a választott és befogadó államhoz, hazához. S bár tartja ősei vallását: annak modernebb, nem feltűnően elütő formáját gyakorolja. Nézzük ebből a szempontból -most már közelebbről- a Hoffmannok magatartását. = Az 1863-ban megalakult nyíregyházi önálló zsidó hitközség tagjainak túlnyomó többsége választotta a statusquo-neológ változatot az 1871. évi országos kongresszuson kialakult szakadás után: eléggé nyíltan, lassú, de folyamatos harcban az integrálódás irányában folytatta hitéletét, magatartását is. Belső rendje szabályozási tervének egyik szerkesztője 1876-ban éppen Hoffmann Adolf. / Riczu, Zsidó épületek... 35/. - Az 1877ben bekövetkezett szakadás, Riczu Zoltán adatai szerint az akkor kétezernyi nyíregyházi zsidó lakosból az orthodox á11ásfoglalású kilépők száma mindössze 39. A nagy többség döntése azt jelenti, hogy hitéletének gyakorlásán kívül utcai megjelenésében, ruházatában, iskoláztatási módjában, társadalmi kapcsolatait illetően is elszakad az ősi hagyományokhoz mereven ragaszkodó hitsorsoktól. * 1868-ban, a Szarvas utca elején, négyosztályos elemi iskolát létesítenek: ez a század végére már hat osztállyal emeletes épületekben működik három tanítóval és egy tanítónővel. Melléjük a hitközség egy magyar műveltségű papot alkalmaz az iskolában igazgatóul, egyébként pedig a megye zsidótemplomaiban az akkor még szokatlan magyar hitszónoklat meghonosítójául. A Boroy- szky-féle monográfiáiban éppen T. Emil ír erről cikket történeti ismertetés keretében. - Ez a Kelemen Adolf nevű rabbi felügyelte az iskolában a magyar nyelvű tanítás eredményességét, - a vezető főrabbi, Friedmann Károly ugyanis nem tudott és nem is tanult meg magyarul 34 évi Ttteni szolgálati ideje alatt. Ez az a bizonyos nyelvi harc, amelyik meglehetősen nyíltan folyik a helyi zsidók között, a Rönzervatív rabbi és szűkebb köre, valamint az újítók között, olykor a sajtó nyilvánossága előtt is. - Az újságból olvassuk azt is, hogy Kelement kvázi kiüldözték innen, amikor Fogarasra ment, ahol elvállalta a vezetörabbi állást /Nyv 1904.szept. 4./. Érdemes még megjegyezni, hogy Kelemen majd az első világháború idején önként jelentkezik frontszolgálatra, s majd az olasz harctéren, 53 éves korában el is esett /Nyv 1917. febr. 23./. = Már az első generáció tagjai között is van olyan, aki
