Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyházi vásárok (1786–1837)
földesúrral a beneficiumok 68 árendálásáról kötött szerződés. Ebben a város ígéretet kapott arra, hogy megkapja a külső vásárban állítható korcsmák jövedelmét és a második évben szedett vám- és helypénzt is. 69 Az első vásárokat követően a többi földesúri haszonvétellel együtt az országos vásárok tartásának jogát is árendába vette Nyíregyháza, melyekért pl. 1799-ben évi 9000 Rft-ot fizetett. E szerződés 3. pontjában a földesurak a vásártartás kapcsán arra intik a várost, hogy az öriszék által meghatározott vámoknál ne vessenek ki többet, mert elriasztják a vásározókat, illetve a bevételekről készítsenek pontos számadásokat. Fordulópontot jelentett a város életében 1803, mikor Nyíregyháza a földesúri jogokat, köztük a vásártartás jogát i s, 320 OOORf tért örökre megváltotta a Dessewffyektől. A megváltás eredményeként azonban a város sajátos helyzetbe került. A Károlyiak és a üessewffyek osztatlanul birtokolták a helységet, s a birtokfelosztás 1803 után sem következett be. így Nyíregyháza a továbbiakban a Károlyiak társtulajdonosaként árendálta az egyes földesúri .. haszonvételeket. 70 Az 1806-os szerződésben a Károlyiak e haszonvételekből fenntartották maguknak többek kőzött az országos vásárokon történő hús- és italmérés jogát is, s ezzel sértették a város jövedelmét árendáló város jogait. Végül 1824-ben a birtokon osztozkodni kívánó Károlyi család tagjai elfogadták az örökváltságot sürgető kérvényt, és 730000 bécsi forint ellenében tulajdonjogukat a városra ruházták. Ezt követően Nyíregyháza közönsége bírta a földesúri jogokat. A vásárjog is, most már minden korlátozás nélkül került aváros hatáskörébe. így nem volt akadálya annak, hogy a város polgárai több más kedvezménnyel együtt mentességet kapjanak a helypénzfizetés alól is. Nyíregyháza 1824 utáni gazdálkodásának jelentősebb bevételi forrásai közé tartozó vásárvémra azonban mindvégig szigorúan ügyelt a város választott közönsége. A város legnagyobb jövedelme a korcsmái tatásból származott. A tíz éves összbevételt tekintve, ezt a salétromfőzés és az erdőgazdaság követte. A 4. helyen állt a vásárvám, mely az éves bevételek 2,9-5 %-át adta. (Nyíregyháza 1824-1834. közötti legfontosabb bevételi forrásait mutatja az 6. sz. melléklet.) A város vezetése 1833-ban a vásári jövedelmeket a könnyebb kezelés, 111. a gazdaságosság fokozása reményében árendába kívánta adni. Ennek előkészítésére 13 tagból álló bizottságot bíztak meg. Az általuk készített jelentés szerint az 1832. évi vásári jövedelem közel 5000 Vft volt. Ennek arányában számították ki a 6000 Vft árendát, mely 1834-től három évre szólt volna. A bérletszerződési javaslatban a város a vásári felügyeletet magának tartotta fenn. Az országos vásárok alkalmával ítélő bírák-