Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Hegedűs István: Esze Tamás ezredében, a Felső-Tisza-vidéki vármegyék (Bereg, Szabolcs, Ugocsa és Ung) hadfogó nemeseinek 1706. évben készült lajstroma

HEGEDŰS ISTVÁN ESZE TAMÁS EZREDÉBEN, A FELSŐ-TISZA-VIDÉKI VÁRMEGYÉK /Bereg, Szabolcs, Ugocsa és Ung/ HADFOGÓ NEMESEINEK 1706. ÉVBEN KÉSZÜLT LAJSTROMA Az utóbbi közel félezer-éves zivataros és esetenként tragikus nemzeti történelmünk egyik kiemelkedő, sajnos ez is nagy vér- és anyagi áldozatokkal járó és ebben kifulladó, de győzelmet nem hozó Rákóczi-szabadságharc volt. Erről a megközelítően 300 évvel ezelőtti népi felkeléssel induló szabadságharcról, főleg a FelsőTiszavidéken a nép ajkáról szájhagyomány útján sok mende-monda maradt ránk, mind Rákóczi fejedelem, mind Esze Tamás kapcsán. Bizonyára, ha ezek a történelmi idők eseményei egy-egy település helytörténetében szóba jönnek, a szájhagyomány talaján aligha lehet eligazodni, ami a valós tényeket illeti. Pedig jó lenne ezeket a történelmileg megalapozott valós tényeket, vagy egy részét ismerni. Ez az önbecsülésünket, nemzeti tudatunkat, hovatartozásunkat, esetleg a szülőföldhöz, lakóhelyünkhöz való kötődésünket mindenképpen erősítené. Különösen akkor, ha a helység lakói tudják, hogy falujukból, városukból hasonló nevü vagy más ágon lévő valós vagy vélt ősük fegyverrel is részt vett ebben a jobbágyfelszabadulást is remélő nemzeti szabadságharcban. Kevés, szinte alig található olyan helytőrténelmi tanulmány, dolgozat vagy kiadvány melyben a Rákóczi-szabadságharcot a helység ekkori lakóira,azok gazdaságára vetítve kielégítően tárgyalja. Persze ehhez szélesebbkörű és mélyebb kutatás, búvárkodás szükséges. Az ilyen jellegű kutatás egyik forrásanyaga a Rákócziszabadságharc tiszántúli hadrendjének br. Károlyi Sándor parancsnoksága alatt álló 18 lovas- és 5 gyalogezredről 1706. év kora tavaszán készített Mustrakönyve. Ebben a szemlekönyvben a nevek után több-az adott személyre vonatkozó-adat is szerepel: rendfokozat, beosztás, házas-e, hány éves, melyik megyéből és helységből való, lova, fegyverzete, esetleg kinek a zsoldosa. A megjegyzés rovat tartalma is bő tájékoztatást nyújt, esetenként későbbi bejegyzésekkel: elesett, hol melyik csatában sebesült meg, beteg, távol, hova lett áthelyezve, rabság, szökés, kóborlás, bujdosás stb. hol magyar, hol latin szöveggel. Sőt a századok, ezredek között a katonák vándorlása is részben a bejegyzésekből nyomon követhetők, tehát valamelyest tájékozódást kapunk kb. 1704-1707. évekről a Károlyi tiszántúli hadrend személyi állományáról és állapotáról. A Mustrakönyv adatai -más források mellett- jól mutatják, hogy Esze Tamás ezrede a szabadságharc kezdeti szakaszában a hegyekből az Alföldre kilépő Tisza jobb- és balpartján vagy azok közelében fekvő falvak, városok tehát a Tiszahát és környéke né-