Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Gyarmathy Zsigmond: A parasztság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1919–1944 között

kérelem, mint a közrendbe ütköző, teljesíthető nem volt." /21./ A Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt 1900-ban alakult.Mezőffi Vilmos újságíró szervez, aki az SzDP-ból lé­pett ki, 1901-1939 között a "Szabad Szó" c. lap szerkesztője volt. A pártot azok alakították, akik kévéseitek a falusi sze­génység megszervezésére irányuló SZDP erőfeszítéseket. A Mezőffi féle program hamisságát leplezi le 1926-ban "A földmunkások és kisgazdák országos szövetsége" egy röplapban, amelyben a "Világ­szabadság" című újság terjesztését szorgalmazták és kérték, hogy falvanként, akár már 10 ember is létesítsen helyi csoportot. A szövetség vezetője akkor a közismert Csizmadia Sándor földmű­velésügyi államtitkár volt."A mi szövetségünk már 1906-tól áll fönn. Ide írjatok, ha szervezkedni akartok." Magukat szociálde­mokrata földmunkásoknak és kisgazdáknak tartották. A Nyírvidék 1929. szeptember 27-én tudósított a nyíregyházi Gazdaszövetség gyűléséről "/Bogdán Ferenc/: Megettem a kenyerem javát, de nem hiszem, hogy a mai helyzetnél szomorúbb viszonyokat átéltem volna, pedig én átéltem azt az időt is itt, amikor a nyí­regyházi piacon a legszebb rozsért nem lehetett 4 Forintot, 80 kg príma búzáért nem lehetett 6 Forintot kapni, igaz, hogy abban az időben nem kellett Nyíregyházán 100 kg nyersrozsért 1000 kg csö­ves tengerit adni." Továbbá az elviselhetetlen adóterhekre és ma­gas kamatokra panaszkodott, teljesen kilátástalannak ítélve a gazdatársadalom helyzetét. A törvényhatósági választásokra a de­mokrata blokk erősítésére a választási listán 15 % munkás, 45 % kisgazda és 40 % értelmiségi demokrata szerepelt. Egyesek, még a budapesti sajtó, a Gazdaszövetség és az SZDP fúziójáról cikkez­tek, de erről nem volt szó. /22./ A főispán és az alispán 1932 elején az aratási szerződések körüli vonakodás, az érdekelt mezőgazdasági munkásság túlzott kö­vetelései miatt adott ki körlevelet. "Nehézségek merültek fel, és mivel kétségtelen, hogy az érdekelt munkások szertelen követe­lései s vonakodásai a szociáldemokrata pártszervezkedésekre, en­nek keretében űzött lelkiismeretlen izgatásra, az egyébként jó­zan, komoly és szorgalmas, mai helyzetben is mindig kellő belá­tást tanúsító mezőgazdasági munkásság szándékos félrevezetésére vezethetők vissza, esetleg karhatalom igénybevételével akadályoz­za meg, hogy a szerződni akaró munkásságot lelkiismeretlen agitá­lások, felbujtók és izgatók félrevezessék." /23./ 1932 áprilisában Farkas Istvánnak, az SZDP tagjának postán "Föld és Szabadság" c. a Földmunkás Szövetség 1930-tól megjelenő lapjai.érkeztek. A csendőrség lefoglalta ezeket. A nyírbátori gazdasági felügyelő 1944-ben cselédhiányról pa­naszkodott. "A cseléd és munkás nem tud ruházkodni, le van ron­gyolódva, ezért a hangulat elkeseredett." /24./ Tiszaszalkán a cséplést hagyták ott az elszerződött munkások, mert a természetben kapott termény ára igen alacsony volt, ezért keveset kerestek. /26./

Next

/
Thumbnails
Contents