Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Gyarmathy Zsigmond: A parasztság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1919–1944 között

Demecserben van ugyan egy burgonyakeményítő gyár, de ez semmiség, egy csepp a tengerben." "A nagybirtokok és más tájegységek jó fekete földjére a protekció természete szerint adtak dohánytermelésí engedélyt, a homokon gazdálkodó kisbirtokosnak alig jutott. Az adórendezés a kisbirtokost súlytotta. A kisbirtokos nem tudott műtrágyához jutni. Éneikül a a rozzsal vetett bükkönymag termelése ráfizetéses. Triőrt /rostát/ nem képes vásárolni a 2-5 holdas gazda. Ezzel a tisztítás után 40-50 pengő értékű terményt kapnának, ez már elbírná a messzi fuvar költségét, sőt holdanként a rozsföldeken 80-90 P. többletjövedelemre tennének szert.'74./ A mátészalkai gazdasági felügyelő 1935-ben jelentette az alispánnak, hogy "a szatmári térség törpe birtokosainak és gazdasági munkásainak anyagi helyzete majdnem kizárólag a termés eredményeitől függ. Különösen fontos ebben a tekintetben a kalászosok, ... - a tengeri és burgonya, ... a réti széna és herefélék termése, mert igen sok munkás részesedik ezek termeléséből." Ilyen helyzetben a napszámosok, a részes munkások és az egészen törpebirtokosok téli ellátása nem volt biztosítható. A részes aratók és cséplők keresete normális, de a burgonya és kukorica kapálásánál már rossz, ezekből nemcsak a szegény emberek, hanem az általuk hizlalt sertések is hiányt szenvedtek./5./ 1936. évi hivatalos jelentések szerint Szabolcsban kb. 42 000 a mezőgazdasági munkás, akiknek nem volt teljes éves foglalkoztatása, nem tudták megkeresni az egész évre a család fogyasztási szükségleteit, ezért igen sok helyen alacsony színvonalon éltek és keveset fogyasztottak. A törpe- és kisbirtokosok egy része maga végezte el a nyári aratást és cséplést, ilyenkor többen összeálltak közős munkára, ezért a mezőgazdasági munkások ettől a kereseti lehetőségtől is elestek. II. A földműveléssel foglalkozó keresők százalékos aránya a három megye társadalmán belül 1920-ban, még a Trianon előtti statisztikában a következően alakul: Bereg Szabolcs Szatmár Magyarország önálló birtokos,bérlő,részes 25,2 % 19,6 % 28,1 % 26,3 % Gazdásági tisztviselő 0,2 0,3 0,2 0,2 Segítő családtag 31,9 20,7 26,9 27,2 Gazdasági cseléd 9,7 12,3 10,4 10,7 Gazdasági munkás, napszámos 33,6 47,1 34,4 35,6