Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Gyarmathy Zsigmond: A parasztság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1919–1944 között

1930. évi népszámlálás alapján a keresők megoszlása foglalkoztatási főcsoportok szerint: Szabolcs és Ung Szatmár, Ugocsa k.e.e.vm. és Bereg k.e.e. vm. I. Őstermelés 115 796 fő 48 325 II. Ipar, kereskedelem, hitel és közlekedés 28 610 9 518 III. Közszolgálat és szabadfoglalkozás 5 950 1 773 IV. Véderő 1 752 444 V. K.m.n.napszámosok 1 665 432 VI. Nyugdíj ások,tőkepénzesek 3 261 850 VII. Házi cselédek 4 875 1 604 VIII. Egyéb és ismeretlen foglalkozású 1 250 270 Sajnos ez a statisztika nem ugyanazt a megbontást alkalmazta, mint az 1920. évi. Itt egybefoglalta őstermelés címszó alatt az agrár foglalkozású kereskedőt, birtokost, parasztságot széles értelemben, mégis az kitűnik, hogy a földből akár tulajdonjog, akár munka alapján élők a többihez viszonyított százaléka /60-70 %/ jelentős. Ha Összevetjük a földmüvelésből élő lakosságot, a földbirtok terjedelme szerinti megoszlás statisztikai adataival, azt mondhatjuk, hogy a családi művelésű parasztgazdaság és földjéből megélni ugyan nem képes parasztság, már némi földtulajdonnal rendelkezett. A parasztság száma nőtt, társadalmi szerkezete azonban nem változott lényegesen. A jobb megélhetést rontotta a gazdasági világválság, a hazai pénzválság. A parasztság helyzete, életkörülménye nem lett jobb, ezért a küzdelem továbbra is a nyomor enyhítésére irányult. A Nagyatádi-földreformmal szerzett földnek a birtokába nem jutott a parasztság, amíg a törvényben megszabott feltételeit nem rendezték. A földbirtokosok, akiknek birtokából megváltásra területet alakítottak ki, "mindenütt ragaszkodtak a vegyes bíróság által megállapítandó árak kifizetéséhez." A törvény kimondta, hogy a földjuttatásban részesülő "érdemeseknek a szükséges tőkével és gazdasági felszereléssel, állatokkal rendelkezniük kellett, de az akkori árak mellett /1921/ állami támogatás nélkül a föld árát nem voltak képesek megfizetni! II./ 1934-ben a "Szakszervezeti Értesítő" adatai szerint a zsírszalonna kilója 1,34 Pengő, a cukor kilója 1,30 Pengő, a kenyér kilója 0,30 Pengő, a tej literje 0,32 Pengő,