Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években

a sérelmek orvoslása vonatkozásában nem járt eredménnyel, csupán annyit értek el, kérésükre a román megszálló csapatokat addia nem vonják ki, amíg helyükre más /entente/ csapatok nem érkeznek? 0 * A román megszálló csapatok parancsnoksága - augusztus hó 1-én közölt intézkedésével - a Bereg vármegyéhez tartozó Vásárosnamény községet Szabolcs vármegye közigazgatása alá rendelte. A vármegye alispánja azt, valamint a már korábban ide utalt Záhony és Győ­röcske községeket ideiglenesen hatáskörébe vonta, s a tiszai já­ráshoz osztotta be. /Szabolcs vármegyéhez tartozott két éven ke­resztül a Szatmár vármegyei Penészlek község is. 41 *. /A vármegye dadái felső és dadái alsó járásainak *^*a Tisza jobb partján fekvő községeit /KenézlŐ, Viss, Zalkod, illetve Csobaj, Báj, Prügy, Taktakenéz, Tiszaladány és Tiszatardos/ augusztus hóban kormány intézkedés Zemplén vármegyéhez csatolta. /Az alispán tiltakozá­sára később az átcsatolást hatálytalanították./ A törvényhatósági bizottság felhatalmazta az alispánt, hogy Polgár, Újfehértó köz­ségekben és szükség esetén a Tiszán túl fekvő területen szolgabí­rói kirendeltségeket állíthasson fel. /Csupán a polgári kiren­deltség felállítására került sor./ A cseh-szlovák megszállás alatt álló Eszeny, Szalóka és Tiszaágtelek községekkel viszont hónapokon át nem volt kapcsolata a vármegyei közigazgatásnak.43, Közben a román csapatok - a békekonferencia tilalma ellenére - bevonultak Budapestre is. A magyar kormányt és a magyar közi­gazgatási apparátust ellenőrzésük alá vonták. A Tiszántúlt és Debrecent román katonai kormányzó hatáskörébe utalták. A szövet­ségközi tábornoki bizottság számos tiltakozása ellenére, nagy tö­megben szállítottak ki az országból gyári felszereléseket, élel­miszereket és egyéb értékeket. A magyar kormány is több alkalom­mal tiltakozott a román csapatok magatartása, törvénytelen eljá­rása miatt - jórészt eredménytelenül. 44 * A román katonai hatóságok - a nagyszebeni kormányzótanács rendelete alapján - 1919. szeptember 23-án deklarálták a vármegye számos községének a nyírbaktai, a nyírbátori eü a nyíracsadi /ligetaljaí/ járások területe legnagyobb részének - Szatmár vár­megyéhez csatolását, s azoknak Nagyrománia területébe bekebelezé­ sét. 45 * E területeken eltávolították a magyar nyelvű feliratokat, román feliratú táblákat helyeztek el a középületekre, román nem­zetiszínű zászlók, román-magyar feliratok és cégtáblák használa­tát írták elő. 46 *A bekebelezett területek hatóságai Szatmár vér­megye román prefektusától rendelkezést kaptak az érintett közsé­gek járási beosztásáról, és hogy ezentúl az ő fennhatósága alá tartoznak, az ő utasításainak kötelesek engedelmeskedni, a leg­szigorúbb megtorlás terhe alatt. 4 7. Követelték e területekről a magyar csendőrség azonnali kivonását, s több csendőrőrs személy­zetét lefegyverezték és letartóztatták. A közigazgatás e terüle­teken működő tisztviselői egyidejűleg rendelkezést kaptak a román hadsereg részére megejtendő katonai sorozások és a román nemzet­gyűlésbe képviselők és szenátorok választásának előkészítésére

Next

/
Thumbnails
Contents