Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években
irányuló intézkedések megtételére.48. E területeket vámvonallal is elhatárolták és súlyos vámtételekkel megbénították ezek forgalmát. 49 * 1919 novemberében pedig a pénzügyi közigazgatás szempontjából is elszakították, a nagykárolyi pénzügyigazgatósághoz csatolták e területeket. Ugyancsak román impérium és a nagykárolyi pénzügyigazgatóság fennhatósága alá került egyidejűleg a nyírmadai és a nyírbátori pénzügyőri biztosi kerület és szakasz, valamint a nyíracsádi pénzügyőri szakasz is.50. Rendelkeztek az egyéb megszállott területek közigazgatása vonatkozásában is. A román parancsnokság a Zóna /Tiszántúl/ területén - hat színmagyar megyében - egy színleg vegyes, de valójában román közigazgatási főtanáccsal román közigazgatást tervezett.51. A vármegye alispánja tiltakozott ezen intézkedések ellen és a romén parancsnokság által a megszállt Zóna /Tiszántúl/területén tervezett egységes közigazgatás elhárítása iránt is felterjesztést tett a kormányhoz és a belügyminiszterhez.52. A román hatóságok erőszakosan beavatkoztak a vármegye köz - igazgatásába. ".. .elvették legtöbb hivatalos telefonunkat, sok írógépünket, folyton korlátozták a hivatalos telefon- és távírdai összeköttetést, jóformán teljesen leszerelték a nyíregyházi posta- és tévírdahivatalt, ...fenyegetőleg avatkoztak bele olyan tisztán magyar közigazgatási kérdésekbe, hogy ki gyárthat szeszt, ki fizessen adót, kit utasítson ki a városból a rendőrhatóság." ..."A polgári hatóságok ... határozatait az elmarasztalt fél javára önkényesen megváltoztatják." ... "...az élet és vagyonbiztonságot is nagymértékben veszélyeztetik, ... rablóbandákba verődve fosztogatnak, úgy bent a városban, mint kint a tanyákon..." "Főbb tisztviselőinket, kik tiltakoztak a jogfosztások és erőszakoskodások ellen, inzultálták és letartóztatták." - jelenti a vérmegye alispánja a törvényhatósági bizottságnak. Az alispán kérte ezért a megszál csapatok gyors eltávolítását, s addig is haladéktalanul egy ellenőrző entente bizottság ideküldését, mely a nemzeti hadsereg megérkezéséig a vármegyének védelmet nyújthat. 53A közel 11 hónapos román katonai megszállás a vármegye minden életmegnyilvánulására a legsúlyosabban bénítólag hatott. A tőrvényhatósági bizottság megtartotta ugyan egy-egy közgyűlését, a vármegyei közigazgatási bizottság is a rendes havi üléseit, de az üléseken többnyire ott ült a román csapatok képviselője, s általában az egész közigazgatás a román katonai igények kielégítésére, az elkövetett katonai visszaélések orvoslására vagy lehető elhárítására szorítkozott, így a legfontosabb ügyek megtárgyalására sem kerülhetett sor. 54A román csapatok február utolsó napjaiban megkezdték a vármegye területéről való kivonulást, s a katonai megszállás Nyíregyháza városban 1920. március 10-én, a vármegye egész területén pedig jjiárciujlS^án /más jelentésekben 20-án/ megszűnt. Közben március 10-én és 13-án bevonultak Nyíregyházára a nemzeti hadsereg
