Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években

kg-ban. Intézkedett a napraforgó zár alá vétele, összeszedése és közérdekű értékesítése iránt, valamint a lakosság tüzelőanyaggal való ellátása érdekében a szükségletek összeírására és a szüksé­ges famennyiség kitermelésére. 34­Május 31-én összeült a vármegye törvényhatósági bizottsága . E közgyűlésen a vármegye alispánja jelentést tett az októberi for­radalom kitörése óta lezajlott eseményekről, beiktatták a főispá­ni tisztségbe dr. Ujfalussy Dezső ny. főispánt /megszűnt ezzel dr. Murányi László kormánybiztos-főispán megbízatása/, alispánná választották Mikecz István vármegyei főjegyzőt, vármegyei főjegy­zővé választották Virányi Sándor nagykállói főszolgabírót és meg­választották a vármegye egyéb - központi és külső /járási főszol­gabírók, szolgabírók/ - tisztviselőit is. A vármegye alispánja a vármegye összes községi- és körjegyző­it, s önálló hatáskörű egyéb jegyzőit "a részükre kijelölt he­lyekre" beosztotta.35« A falu vezetőinek a figyelmét felhívta ­többek között - a vasfegyelem és szigor érvényesítésére, mely kell, "hogy lecsapjon ... az izgatókra, de ... ha kell a népre is..."36. Közben megindultak a román rekvirálások. A román gazdasági bizottság búzából és rozsból 1200 W., árpából és zabból 800 w^burgonyából 5000 W. beszolgáltatását követelte. A vármegyei ve­zetők 900 W. búza és rozs, 300 W. árpa és zab. 3000 w. burgonya beszolgáltatását vállalták volna, de a román parancsnokság a búza és rozs 1000 W-ra módosítását engedte meg csupán.37« A román központi zsákmányoló bizottság elrendelte a jószágál­lom ány7 _:: "n)eTel5^ - a gazdasági felsze­relések 75 í-ának, valamint az összes stabil gépek és valamennyi transzmissziós szíj kiszolgáltatását és Romániába elszállíttatá­sát. 38­Júniusban már négy rekyirálási bizottság működött a megyében, Nyíregyháza, Kisvárda, Ujfehértó és Bűdszentmihály /ma Tiszavas­vári/ székhellyel. A megszállók egyes intézkedései, így például "... a postai közlekedésnek a legkisebb mértékre való korlátozása, a távírda és távbeszélő üzemnek teljes megszüntetése a polgári közigazga­tást teljesen megbénították és az ebből folyó közellátási nehéz­ségek a polgári lakosság szenvedéseit és nélkülözéseit elviselhe­tetlenül fokozták." 39.Ezen intézkedések ellen, a terménykivetés és a rekvirálások mérséklése tárgyában, valamint a megszálló csa­patok tűrhetetlen visszaélései miatt a vármegye törvényhatósága Írásban is tiltalkozott dr. Roxin Teodor román kormánybiztosnál, és felterjesztésben segítséget kért a magyar kormánytól /a Be­lügy- és a Külügyminiszter útján/ és a nemzeti hadsereg fővezéré­től, majd dr. Mikecz István alispán vezetésével küldöttséget in­dítottak a nagyszebeni kormányzó-tanácshoz, az Aradon székelő francia katonai bizottsághoz Szegedre gr.Károlyi Gyula minisz­terelnökhöz, Horthy Miklós Hadügyminiszterhez. A küldöttség útja

Next

/
Thumbnails
Contents