Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években

2.1. Szabolcs vármegye 30. A román királyi hadsereg csapatai 1919. április 27-én - a magyar Vörös Hadsereggel és a Székely hadosztállyal folytatott rövid harcok és Szatmár vármegye nyugati részének megszállása után - bevonultak Szabolcs vármegye területére is, s - néhány a Tisza túlső oldalán fekvő község kivételével - megszállták a vármegye egész területét. A román csapatok főparancsnoksága hozzájárulásával s segítségével - a forradalmak alatt is helyükön maradt, régi - magyar közigazgatási vezetők vették kezükbe a vármegye igazga tását. A vármegyei vezetők kérésére Hanzu román tábornok hozzájárult, hogy dr. üjfalussy Dezső nyugalmazott főispánt ideiglenesen bízzák meg az üresedésben lévő főispáni tisztség ellátásával31.A megszálló katonai parancsnokság hozzájárult továbbá, hogy a magyar csendőrség - korlátozott számban, csak oldalfegyverrel /bajonettel/ - részt vegyen a rendfenntartásban. A román katonai parancsnokság - a direktórium egyes rendeleteinek hatályon kívül helyezése mellett - rendelkezett néhány közigazgatási kérdésben is. Például a földmunkások, mezőgazdasági alkalmazottak bérének, illetményének megállapítása tárgyában. 32. Május hónapban a vármegye a Tisza vonalán állástfoglaló román hadsereg "...közvetlen hadtápkörletébe esett, majd a későbbi hadműveletek folyamán a vármegye egy tekintélyes része hadszintérré vált..." 33Az erdélyi csapatok főparancsnoksága - május hóban - elrendelte a vármegye területén lévő összes gyárak, ipartelepek, malmok és azok berendezési és üzemi tárgyainak, gépeinek, az összes gazdasági gépeknek, felszereléseknek, gazdasági eszközöknek, szerszámoknak, s az egész haszonállatállománynak, élelmicikkeknek az összeírásét. "Az alárendelt hatóságok - rendelkezésemre - az összeírást a legnagyobb lelki ismereteséggel, pontossággal s részletességgel készítették el ..." jelentette a vármegye alispánja a törvényhatósági bizottságnak, s beszámolt egyben arról, hogy egyrészt a vármegye gazdasági életének segítésére, a legfontosabb közszükségletek fedezésére, a szükséges nyersanyagok és áruk beszerzésére május 22-én bizottságot küldött ki, másrészt kénytelen volt e célból több adminisztratív intézkedést tenni. így például: zár alá vette a kalászos terményeket: a lakosság fejadagját 15 kg búzában vagy rozsban állapította meg: a búza és rozs vásárlását igazolványhoz kötötte: intézkedett az áruuzsora és a terménykícsempészés, a malmi visszaélések megakadályozására. A vámörlést betiltotta és kötelezővé tette ez őrlési dij pénzbenl fizetését /23 Kor/q./: szabályozta a kiőrlési arányt. Intézkedett a cséplés és őrlés feltételeinek /fűtő- és üzemanyag/ biztosítására. Megállapította a terményárakat /búza 100 K., rozs, árpa, zab 85 K/q./. Zár alá vette a burgonyatermést is, megtiltotta annak állati takarmányozásra és szeszfőzésre való felhasználását. A vásárlást engedélyhez kötötte és a vármegye területéről burgonya kiviteli tilalmat rendelt el. Meghatározta a lakosság fejadagját évi 200