Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években

gyűlései - köztük Szabolcs-, Csonka-Szatmár- és Csonka-Bereg vármegyék törvényhatósági bizottságai is (3.1.-3.3) tiltakoztak a tervezett reformok ellen, és feliratban követelték a reformtervezetek visszavonását. A kormány a nagy nyomásnak engedve a javaslatokat visszavonta, sőt - az ellene indított éles hajsza miatt - Ferdinandy belügyminiszter is lemondásra kényszerült.17 1.4. A Bethlen-kormány idején.10./c. 11.18*921. április 14-től gróf Bethlen István került a kormány élére. Bethlen a Kisgazdapárttal koalícióban kormányzott, Így programjában - legalább formailag - figyelembe kellett vennie a Kisgazdapárt követeléseit. A közigazgatási reformot azonban csak más javaslatok megtárgyalása utáni időre irányozta elő. A minisztertanács ülésén Nagyatádi - Szabó István - ezt kifogásolva - javasolta a közigazgatási reformjavaslat mielőbbi tárgyalásának a programba vételét. Bethlen erre megjegyezte, hogy a parlamenti munkabeosztás a kormány feladatát képezi, nem pedig a pártokét. Nagyatádi a koalíciós kormányzásra hivatkozva újból leszögezte,hogy a Kisgazdapárt a közigazgatási reformot elsősorban tartja szükségesnek. A vármegyék küldöttei ezért augusztus 25-én újból összeültek Budapesten és tiltakoztak a Kisgazdapárt által sürgetett közigazgatási reform ellen. Ugyanakkor a Kisgazdapárt is újból hangot adott követelésének. "A párt nem tűrheti tovább, hogy a közigazgatási reformot elodázzák" - így fogalmazott Nagyatádi-Szabó István a Kisgazdapárt október 6-i értekezletén. Az október 12-én elfogadott programtervezet 6. pontja szerint pedig "A párt a közigazgatásnak a történelmi jogfejlődés szellemében való nemzeti és demokratikus irányú, a gyakorlati élet követelményeinek megfelelő reformját a nemzetgyűlés legsürgősebb feladatának tekinti." 19 Közben azonban a Kormányzó - 1922. február 16-án - feloszlatta a nemzetgyűlést, s május-június hóra kiírta a választásokat. A választójogot ismét csak rendelettel 20 szabályozták és jelentős mértékben tovább szűkítették. 21 A választások 1922. május 28-29-én és június lZ-13-án folytak le, túlnyomóan nyílt szava zással , s az Egységes Párt 22 nagy győzelmével végződtek. ¿4 A kormány - a győzelem után sem vállalta a reformokat - tartott az önkormányzati választásoktól. Miután a törvények szerint a törvényhatósági választójog az országgyűlési választójoghoz igazodott, s azt még nem lehetett radikálisan tovább szőkíteni és teljesen nyílttá tenni, így joggal féltek attól, hogy a törvényhatóságokban, a vidéki igazgatásban előretörnek a kisgazdák, a parasztság fiai is bekerülhetnek a vármegyei tisztviselői karba.

24 A kormány ezért továbbra is csupán átmeneti intézkedések megtételére volt hajlandó. így például: a./ A törvényhatósági bizottságok és a képviselőtestületek tagjainak , valamint az önkormányzati tisztviselőknek újra-választása helyett meghosszabbították - a törvényhatósági bizottságok és a rendezett tanácsú városok képviselőtestületi tagjainak lejárt vagy lejáró mandátu-