Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években
mát 1923 év végéig /1923.II.tc.20.§: és 1923. IV.tc.9.§./. E mandátumok már - az 1915.VI.tc.2. és 3.S-a alapján a békekötés utáni időben tartandó választásokig - meghosszabbítottak voltak, így ebben az időben az 1913 és 1916 évi általános és az 1922-ig tartott pótválasztásokon megválasztott bizottsági, képviselőtestületi tagok voltak e testületek tagjai. - a háború előtt választott vármegyei tisztviselők - 1913 év végével lejárt és többször meghosszabbított - megbízatását, a törvényhozás újabb intézkedéséig, illetve a közigazgatási reform életbeléptéig /1923.II.tc.19.§/. Megbízásuk korábban is meghoszszabbításon alapult: - 1914 év végéig 1913.111.tc.: - 1916 év végéig 1914.XLIX.tc.: - a békekötést követő naptári év /1922/ végéig 1916.XXX.tc. Az időközi választásokat azonban ez idő alatt is megtartották. - a városok önkormányzati választott tisztviselőinek megbízatását, illetve a korábbi meghosszabítást hatályban tartották a megalkotandó új törvény alapján megalakítandó új testületi szervek által tartandó tisztújításig. (1-2.) b. / A kormány felhatalmazást kapott /1921 .XXXIV.tc.3.$./, hogy a városokban megüresedő állások - általános tisztújításig terjedő időre szóló - betöltését esetenként engedélyezze, majd az 1923.II.tc.19.S-a kiterjesztette ezt a rendelkezést a vármegyei tisztviselői állásokra is. c. / Módosították a vármegyék háztartására vonatkozó szabályozást. A kormány - az 1920.XXVII.tc.2.S-a alapján - engedélyezte, hogy a vérmegyék a költségvetésükbe - belügyminiszteri jóváhagyással - felvett kiadásoknak az államsegély összegét meghaladó részét vármegyei pótadóból fedezzék. Ez lehetővé tette a központi hozzájárulás /államsegély/ csökkentését, másrészt megszigorította a vérmegyék költségvetési jogát. A belügyminiszter jogot kapott, hogy - a pénzügyminiszterrel egyetértve - a pótadó terhére a vérmegyei költségvetésbe felvétethetett "indokolt dologi szükségleteket", és a költségvetés jóváhagyása alkalmával meghatározhatta a pótadóból fedezendő összeget. Ugyanez tc.3.S-a a törvényhatósági és közutak jókarba helyezése érdekében az útadó és a községi közmunka tekintetében hozott - az 1890.I.tc.-tői eltérő - új rendelkezéseket. d. / A nehézségekkel küzdő városi és községi háztartások részleges szanálása érdekében az általános kereseti adó egész bevételét a városoknak és a községeknek engedték át /1922.XXIII.tc.47.S/: s új bevételi forrásokat /fogyasztási adók/ nyitottak meg a törvényhatóságok részére /1923.XXXIII.tc.3. és 4.S/. e. V Radikális intézkedések történtek az állami alkalmazottak, a közigazgatási tisztviselők indokolatlanul magas létszámának a csökkentésére. 25 « f. / A törvényhatóságok /a vármegyék és a törvényhatósági jogú városok/ élére - az első kritikus időben - széles hatáskörrel /1912.LXIII.tc.4.S/ felruházott - kerületi, majd törvényhatósági -
