Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években

A vármegyék tehát a közigazgatásnak a kormánytól függő szer veivé váltak, önkormányzati jellegük: lényegesen csökkent^ A vármegye igazgatási ügyköre többnyire a vármegye végrehajtó szerveinek /alispán, főszolgabíró/ hatáskörébe tartozott.

9 1.2. Az első hónapokban a politikai helyzet rendkívül zavaros volt.lO/á.,.u.!L. A kormányok - 1919. augusztus l-e és 1920. március 15-e között - gyakran váltották egymást. /A Peidl-, a három Fríedrich- és a Huszár-kormány./ A választásokat azonban nem lehetett elodázni.1919 őszén megkezdték a parlamenti választások előkészítését - a Friedrich-féle választójogi szükségrendeletek alapján, - s 1920. január-február hónapban megtartották a választásokat. A megválasztott nemzetgyűlés Legnagyobb pártja - a terror ellenére - a Kisgazdapárt lett.

13 1920. március 15-én hivatalba lépett Simonyi-SemadamTándor kormánya. A kisgazdák" egyik legfontosabb feladatuknak tekintették és szorgalmazták a közigazgatás bizonyosfokú demokratizálását. A polgári közigazgatástudomány is sürgette a közigazgatás - évtizedek óta halogatott - reformját.

14 A kormány azonban a közigazgatási reformot illetően, csupán egyes halaszthatatlan kérdésekben volt hajlandó - átmeneti - intézkedéseket tenni. így például javaslatára a nemzetgyűlés 1920. április 28-án meghosszabbította a tőrvényhatósági jogú és a rendezett tanácsú városok önkormányzati választott tisztviselőinek lejárt hivatali megbízatását, a közigazgatás rendezéséig /1920. VII.tc. - A községi tisztviselők életfogytig választottak voltak./ 1.3. A Teleki-kormány idején.

10

'b,U.Az 1920. július 19-én hivatalba lépő gróf Teleki Pál kormányának a nemzetgyűlés július 23-i ülésén előterjesztett programja beismerte,hogy jelentős közigazgatási reformra lenne szükség. Ferdinandy Gyula kisgazdapárti belügyminiszter a Kisgazdapárt radikálisabb Közigazgatási reformját kívánta megvalósítani. Szeptember elején a belügyi kormányzat legközelebbi feladatai kőzött felsorolta a községi és önkormányzati szervezetek reorganizációját, valamint a községi és törvényhatósági választójognak öj alapokra fektetését. Bejelentette, a törvényhatósági kormánybiztosoknak főispánokká való "átszervezését". Ferdinandy el is készített egy reformtervezetet, s október 20-án három törvényjavaslatot 15 nyújtott be a nemzetgyűléshez. Ezek a törvényjavaslatok azonban nem a régóta várt vármegyei, városi és községi szervezeti reformok megvalósításáról, s különösen nem az egyetemes közigazgatási reformok sorozatának megnyitásáról, hanem csupán a törvényhatósági bizottságok és a községi képviselőtestületek újjászervezéséről és az ezzel összefüggő kérdések rendezéséről szóltak.

16 Ennek ellenére a javaslatok tárgyalása a vármegyék erős ellenállásába ütközött. A vármegyék országos mozgalmat indítottak. A nagybirtokosok vezette vármegyék köz-