Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Gottfried Barna: Nyíregyházi virilisek 1874 és 1912 között

zött heten /13-62.ssz./, 5000 és 10000 K között négyen 2-5 ssz./. 1903-ban kilenc új földbirtokos került először a nyíregyházi virilisek listájára. 1912-ben az adóátlag 2900 K volt /1450 Ft-nak felelt meg/, ez az összeg az 1903. évi mértékhez képest is erőteljes növekedést jelentett. A legkisebb adóösszeg 569 K volt, Lipthay Jenő fizette, a legnagyobb adóösszeget gr. Dessewffy Dénes és Béla, 9625 K-t, 500 és 5000 K között tizenegy fő fizetett /15-100.ssz./, 5000 és 10000 K között hárman /6-8.ssz./. összegzésként elmondhatjuk azt, hogy a földbirtokosok Nyíregyháza virilisei között általában a második /1883-ban és 1912-ben harmadik/ legnagyobb csoportot képezték. Amikor legtöbben kerültek be virilis jogcímen a város képviselőtestületébe /1874-ben, 23-an/, akkor sem kerülhettek a közgyűlés tevékenységében, a döntéshozatalkor túlsúlyba. Bár ennek a megállapításnak valódiságát akkor lehetne igazolni, ha ismernénk a választott százak összetételét is.A névjegyzékek vizsgálata azt bizonyítja, hogy a virilis jogon városi képviselethez jutott földtulajdonosok közül - a vizsgált időmetszetekben - csak hatan, nyolcan tartották meg helyüket a képviselőtestületben. Voltak azonban fix pontjai ennek a csoportnak: idetartoztak a gr. Dessewffyek, a Csengeryek, a Jánószkyk, Szmolárok, Henzselyek, Kovácsok, Csehek, Zomborszkyk, neveik végigvonulnak negyven év öt virilis jegyzékén. Az a minimális adómennyiség, mellyel még be lehetett jutni a képviselőtestületbe 1894-ig fokozatosan emelkedett, 1894-1903 között stagnált, majd újra emelkedésnek indult. Az átlag értéke 1874 és 1883 között a többszörösére nőtt, majd 1883 és 1893 között stagnált, 1903-ra újra megindult a növekedés és tartott 1912-ig. A minimum növekedését okozhatta más gazdasági csoportok fokozatos megerősödése, a megadóztatott jövedelmek határainak kiszélesítése. Az átlag megnövekedésében - előbb említetteken kívül - az adórendszer szigorítása, az új kataszteri munkálatok elvégzése játszhatott közre, az 1874 és 1883 közötti emelkedő tendenciát a földadó kulcsának emelése is okozhatta. A megnövekedett adók és az évről évre feltűnő új birtokosok megjelenése mögött természetesen ott volt a kiegyezést követő gazdasági fellendülés. Messzemenő következtetéseket levonni a befizetett adóösszegek alakulásából a mezőgazdasági termelésre lehetetlen. Nem tudjuk, hogy azok esetében, akiknél a földbirtokos foglalkozás kimutatható volt, milyen másirányú tevékenységből, fekvő vagyonból, jövedelemből származó adót számítottak még be.