Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Gottfried Barna: Nyíregyházi virilisek 1874 és 1912 között

3. Kereskedők A kereskedői tevékenység meghatározására az esetek többségében még nem nyílik.mód, hosszas kutatómunkára lesz szükség annak megállapítására, hogy ki milyen árucikk, az árucikkek mely körének forgalmazásával foglalkozott. 1874-ben tizenkét kereskedő került fel a virilisek névjegyzékére /a harmadik legnagyobb csoportot alkották ekkor a virilis képviselők között/. Az összes kereskedő által fizetett adó átlaga jóval alatta maradt a földbirtokosok átlagának. Kiugróan magas /a többi kereskedőhöz képest/ adót fizetett Fábry Károly, ez az öszszeg kerekítve 305 Ft-ot tett ki, /32-62. ssz./, a 100 Ft alatt fizető kereskedők természetesen a névjegyzék végén szerepeltek /78-98. ssz./. 1883-ra a virilis kereskedők száma húszra növekedett, a második legnépesebb csoportot alkották ekkor, új nevek bukkantak fel, az 1874-es virilisek közül csak hatan kerültek fel az 1883-as névjegyzékre. Az átlagadó és a legmagasabb adó összege is nőtt az 1874. évihez képest. Három kivételtől eltekintve a kereskedők 100 és 500 Ft között adózók csoportjaihoz tartoztak, ennek megfelelően a névjegyzéken a 20-78. ssz. között szerepeltek. A Glück Ignácra kivetett 540 Ft-os adó igen magasnak számított, 100 Ft alatt ketten fizettek. A számok mögött rejlő változások Nyíregyháza kereskedelmi életének megélénkülését jelzik. 1894-re az a folyamat azonban elakadt. A visszaesést jelezte, hogy csak öt új tag jutott a kereskedő virilisek közé, a többiek többségükben az 1883-ban is legtöbb adót fizetők közül kerültek ki, két olyan kereskedő szerepelt ezen a jegyzéken, aki már az 1874-esen is. Az átlagadó több mint duplájára nőtt, 417 Ft volt ekkor, a legmagasabb adóösszeg 710 Ft, a legalacsonyabb pedig 195 Ft ebben az évben, Török Péter és Csapaky Jenő fizette. A virilis kereskedők száma jelentősen csökkent. Csak tizenhármán voltak a városi képviselőtestület tagjai. 1903-ra kirajzolódott a kereskedőknek egy olyan köre, mely 1874-től /két eset/, ill. 1883-tól biztosan tartotta pozícióját a legtöbb egyenes állami adót fizetők között. így, pl.: Groák Ödön, Friedman Jakab, Glück Dezső, Siberstein László, Morgenstern Dezső, Grősz L. Hermán. Az átlagadó 1903-ra csökkent, hiszen ekkor 710 K volt, ami 355 Ft-nak felelt meg. Rosenthal Ferenc 1842 K-ás adója kiugróan magas volt, a legkevesebbet fizető Wasserman Sámuel 396 K-át fizetett. A kereskedő virilisek közé 1903-ban öt új tag került, a többiek már a korábbi évek jegyzékein is szerepeltek. 1912-ben újra több kereskedő volt a legtöbb adót fizetők között, mint földbirtokos, tizenhat fő került ekkor a névjegyzékre. Az újabb fellendülés ékes bizonyítéka az átlagadó mennyiségének erőteljes növekedése: 1133 K /566 Ft-nak felelt meg/, tizenegy új név került a jegyzékre. A legnagyobb adóösszeg 2888 K volt /ll44