Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Gottfried Barna: Nyíregyházi virilisek 1874 és 1912 között

jogcímen élnek a képviselőség lehetőségével, helyettük a sorrend szerint következő póttagokat hívták be.26 Erre példa a városi közgyűlés 1893. január 20-án hozott határozata. A megválasztott Palicz János, Básthy Barnabás, Májerszky Barnabás, Lipták Dániel, Marsalkó Lajos és tisztviselőként képviseleti tag Kerekréthy Miklós nem nyilatkozott arról, hogy milyen jogcímen kíván tagja lenni a testületnek. Be is hívták helyettük a póttagokat, úgymint: Silberstein Lászlót, Déry Dánielt, Racskó Mihályt, dr. Rosenberg Emilt, dr. Meskó Lászlót, Csapaky Jenőt.

27 Az év közben elhalálozott képviselők helyett automatikusan behívták a következő póttagot, így volt ez pl.: gr. Dessewffy Miklós esetében is.

28 1895-ben a kiigazítással megbízott testületet a következő tagok alkották: Szochor Pál adóügyi főtanácsos elnökletével, Dr.Ferlicska Kálmán tiszti ügyész, Májerszky Béla főjegyző, Török Péter, Gredig Jeremiás, Barzó János képviseleti tagok. A küldöttség tagjainak száma csökkent, hiszen 1880-ban még kilencen voltak, 1895-ben hatan, 1896-ban pedig négyen /Szochor Pál elnök, a főjegyző és két képviseleti tag/.

29 1886-tól a törvényhatósági törvény előírása szerint az adóhivatalok folyó év augusztus 31-ig voltak kötelesek a legtöbb egyenes adót fizetőkről készült listát a virilis jegyzék összeállításához a polgármesteri hivatalnak benyújtani. Ehhez képest 1898-ban már október 13-ára sikerült ezt megtenniük, 30 így az eddig is jellemző módon az év végére maradt a kiigazítás, a felebbezések elbírálása, míg a megbízottak személyének tudomásulvétele a következő évre. A vonatkozó miniszteri rendeleteket áttekintve kitűnt, hogy az augusztus 31-i határidőt általában a választások évében igyekeztek betartartatni, mivel a választásokat csak a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítása után lehetett megtartani . Összegezni lehetne talán ezen a ponton a jegyzék megszületésének útját . összevetni a különböző években gyakorolt eljárási módozatokat. 1886 előtt a közgyűlés által kiküldött bizottság az adófő"könyvből kiírta a legtöbb egyenes állami adót fizetők nevét, majd meghatározott időpontban lehetőséget adott a felszólamlásra. A kiigazítás befejeztével a névjegyzéket a képviselőtestület elé terjesztette, az jóváhagyta, ill. elbírálta a fellebbezéseket. A kiigazítás céljából kiküldött bizottság elnökének személyéről, tisztségéről nem kapunk információt ebből az időszakból. Formai jegyek alapján /a tagok sorrendjét értem ezalatt/ úgy látszik, hogy a főjegyző volt a küldöttség elnöke, az ő nevével kezdődött valamennyi esetben a bizottság tagjainak felsorolása. 1886 után a vonatkozó törvények értelmében a városi adóhivatalnak