Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Gottfried Barna: Nyíregyházi virilisek 1874 és 1912 között

augusztus 31-ig kellett volna /láttuk, hogy az általában nem történt meg/ a kiigazítással megbízott bizottság rendelkezésére bocsátani legtöbb egyenes adót fizetők listáját. A küldöttség ennek alapján igazította ki az előző évre érvényes virilis jegyzéket, majd a közgyűlés elé terjesztette. A felszólalások után a közgyűlés hagyhatta jóvá a névjegyzékeket, majd felterjesztette az alispánhoz, aki adott esetben határozatilag elfogadta, az esetleges fellebbezéseknek helyet adott vagy elutasította azokat, a megbízottak személyéről határozatot hozott, majd döntéséről értesítette a város képviselőtestületét, amely újabb határozattal elfogadta azt. A kiigazítással megbízott küldöttség elnöke az adóügyi főtanácsos volt. Az említett bizottság tagjainak száma folyamatosan csökkent, 1886-1904 között 3-4 fő volt, a közgyűlés választotta őket. Az 1904-1905 körül keletkezett iratok változásokat mutatnak, így, pl.: a főjegyző javaslatára bízta meg a közgyűlés Oltványi Ödön adóügyi főtanácsost és Imre János képviselőt a névjegyzék ki igazításával. 1904- ben a "bizottság" /két tagból állt ekkor/ a város tanácsához terjesztette be a kiigazított névjegyzéket, ez a fórum tette át a képviselőtestülethez tanácsi előterjesztés formájában. 1905- ben a város tanácsáig az út hasonló volt,azonban ekkor már nem a tanács, hanem a főjegyző terjesztette a képviselőtestület elé a névjegyzéket. 1916-ban a főjegyző kérte fel a város tanácsát arra, hogy tegyen javaslatot a kiigazítással megbízott küldöttség összetételére. A századforduló idején a közigazgatási hierarchiában egyfajta addig nem jellemző, pontosan leszabályozott, merev rend vonalai rajzolódtak ki. A virilis jegyzékek összeállítása során keletkezett iratok ezt bizonyítják. Az 1870-es években a fellebbezés anyagát a városi főjegyző terjesztette fel a törvényhatóság illetékes bizottságához. A későbbiekben ez már nem fordulhatott elő, a polgármester tette át a vonatkozó iratokat az alispánhoz. Érdekes eset volt, amikor a városi kézbesítő fordult az alispánhoz a kézbesítési ívekkel kapcsolatos ügyben. Az alispán természetesen a polgármesternek válaszolt, tájékoztatta arról, hogy a kézbesítőnek csak a közvetlen felettes hatóságával van joga levelezni . A város polgármesteri hivatalának gyakorlatában is hasonló tendenciát figyelhetünk meg. A kiigazítással megbízott küldöttség -a a korábbi gyakorlattól eltérően - a város tanácsán keresztül érintkezett a képviselőtestülettel. A hatáskörök pontos elkülönítését, a szolgálati út szigorú betartását jelentették ezek a változások. b./ Fellebbezések az 1887-1910. években A korábbi időszaktól eltérően az 1887-1912. esztendőkből