Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Gottfried Barna: Nyíregyházi virilisek 1874 és 1912 között

beszámították volna /100. virilis 99 Ft,. Belfy Mihály 88 Ft/. Az ügy egyszerűnek látszik: Belfy Mihály akkor sem kerülhetett volna a virilis képviselők közé, ha beszámítják a jogföldek után fizetett adóját. Egy elvi kérdést azonban nyitva hagyott a főjegyző által készített irat: azt, hogy a jövedelmi pótadót miért nem vették számításba a jegyzék összeállításakor? Mivel a megyei bizottmány határozata nem maradt fenn, ezért a kérdés eldöntése csak az 1875. évi XLII. törvénycikk /az általános jövedelmi pótadóról /,

24 ill. a későbbi évek gyakorlata alapján lehetséges. Az említett törvény nem tartalmaz olyan paragrafust, mely kizárná azt a lehetőséget, hogy az általános jövedelmi pótadót beszámítsák a virilisek összes adóösszegébe. Az elkövetkezendő évek gyakorlata is azt bizonyította, hogy később Nyíregyházán is figyelembe vették. Úgy látszik tehát, hogy a kiigazítással megbízott küldöttség helytelenül jártéi akkor, amikor a jövedelmi pótadót nem adta hozzá a többi egyenes állami adóhoz. 2./ A jegyzék összeállítása, kiigazítása, fellebbezések az 1887- 1912-ig terjedő időszakban a./ Összeállítás, kiegészítés 1886 után a névjegyzékek összeállítása, kiigazítása összetettebb feladatot jelentett. A virilis képviseleti rendszer 1886-os jogi szabályozása bevezette a megbízottak intézményét. Azok a legtöbb adót fizetők, akik csak ilyen módon élhettek jogaikkal, ill. akik számára így tették lehetővé a megbízást, azok a névjegyzéket megállapító képviseleti határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelesek voltak a megbízott személyt az alispánnak bejelenteni. Ez a Nyíregyházán lakó nők, jogi személyek esetében egyszerű is volt, nem úgy a más településen élőknél. Az ő esetükben a 15 napot a kézbesítési ív kézhezvételétől számították, ahhoz azonban, hogy átvegyék, aláírják a kézbesítési Ivet, meg kellett találni őket. Néhány esetben /arisztokraták, kereskedők/ ez nem volt egyszerű feladat, volt olyan év, amikor márciusban még mindig kerestek valakit, mert nem tudták átadni a képviselet határozatát,'25 nem lehetett aláíratni a kézbesítési ívet. A helyzetet csak bonyolította, hogy a polgármester a vétíveket köteles volt az alispánnak felterjeszteni, hiszen az alispán volt az, aki határozat útján értesítette a város képviselőtestületét a megbízottak személyéről. Természetesen ezt a közgyűlés tudomásul vette, határozattal elfogadta, majd a döntésről értesítette az érintetteket. A 15 napos határidő más szempontból is fontos volt, ennyi időn belül kellett azoknak nyilatkozni, akik a virilis jogon kivűl más jogcímen is tagjai lehettek volna a testületnek, hogy milyen címen kívánnak a képviselőtestület munkájában résztvenni. Akik nem nyilatkoztak, azokat úgy tekintették, hogy a másik /nem virilis/