Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Gottfried Barna: Nyíregyházi virilisek 1874 és 1912 között
- az állami és megyei tisztviselők, ha csak állásukból fakadó jövedelmük után fizettek adót, - csőd alatt állók, - rendezett tanácsú városokban az analfabéták. Ha az állami és megyei tisztviselők a községben lévő fekvő vagyonuk és a fizetésük után is adóztak, mindkettőt beszámították. A kérdés jogi rendezésének újabb állomását jelentette az 1896. évi XXVI.tc.6 /közigazgatási bíróságról/. A törvény 41. paragrafusának értelmében a névjegyzékből kizáró állandó bíráló választmányi határozat esetén az érintettek a közigazgatási bírósághoz fordulhattak. A községek viriliseinek szintén megadatott ez a jog, ők a közigazgatási bizottság kizáró, ill. fellebbezésüket elutasító végzése esetén kérhették a közigazgatási bírósági eljárást. 1872-ben állították először össze a virilisek névjegyzékét, 1886-ra vált szükségessé a probléma jogi újrarendezése. 1912-ig hasonló szintö jogszabály nem született. 1886-ban a virilizmus történetében az egyik leglényegesebb változtatást hajtották végre. Alapjaiban ekkor sem változott a rendszer, hiszen maradt az egyenes adók cenzusa, "a pénz demokráciája". Kiterjesztették viszont a virilis képviseleti jogot elnyerhetők körét, bevezették a megbízottak intézményét. így képviseltethették magukat a nők, valamint a gazdasági és egyéb jellegű társulások. A megbízott csak férfi lehetett, adójának mennyisége nem számított, viszont a virilis jogból kizáró egyéb rendelkezések rá sem vonatkozhattak. Az 1886-os törvényhatósági és községi törvények tisztázták a névjegyzékből kihagyott virilis jogérvényesítésének lehetőségeit, útjait. A névjegyzék összeállítását, kiigazítását is határozottabban szabályozták. Az 1886-os közigazgatási törvényekkel az 1870-es és 1871-es jogszabályok meghozatalakor még nem látható joghézagokat próbálták megszüntetni. Mind az 1870-es években született törvényhatósági és községi törvény, mind az 1886-os törvényhatósági és községi törvény a virilisek vonatkozásában csak együtt értelmezhető, hiszen gyakran kiegészítik egymást. A legtöbb adót fizetők képviseleti tagságával foglalkozó miniszteri rendeletek 7 az alapvető törvények pontos végrehajtását szorgalmazták, az eljárási módozatokat konkretizálták. A közigazgatási törvények áttekintése után szükséges néhány mondat erejéig kitérni a dualizmus korának egyenes adóit bevezető jogszabályokra. Az átalakuló, polgárosodó társadalom, a kibontakozó, lendületesen fejlődő üzleti élet és gazdaság szükségessé tette egy a kor viszonyaihoz igazodó adórendszer kialakítását. Az alapokat a törvényalkotók az 1868-75. évek közötti időszakban rakták le. 1909-re vált szükségessé újragondolni a problémát, ekkor terjesztették a törvényhozás elé az ún. Wekerle-féle adóreformokat, amelyeket azonban csak fokozatosan és részlegesen vezettek be, 1912 után. Az 1872-1912 közötti időszakban a következő egyenes adókat vehet-
