Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Gottfried Barna: Nyíregyházi virilisek 1874 és 1912 között
ték számításba a virilisek névjegyzékének összeállításakor: - 1868-1875. években: jövedelmi adót, személyes kereseti adót, földadót, házadót, községi pótadót, - 1876-1912. években: általános jövedelmi pótadót, személyes kereseti adót, földadót, házadót, tőkekamat- és jéradékadót, községi pótadót. Valamennyi virilis képviselő esetében beszámították-e az általuk fizetett összes egyenes állami adót? A válasz egyértelműen nem, hiszen 1886 után a jogi személyek, nagykorú hajadonok, özvegyek, törvényesen elvált nők, ill. a gondnokok és gyámok esetében csak a község területén /és a csatolt pusztákon/ fekvő föld- és házbirtok után fizetett földadót, házadót és az ezekre eső általános jövedelmi pótadót számították be. II. Nyíregyháza képviselőtestülete 1872-1912 között Nyíregyháza a korszakban jogállását tekintve rendezett tanácsú város volt. A városoknak ez a típusa az 1870.évi XLII.tc, az 1871.évi XVIII. te, és az 1886. évi XXII.te, az ún. törvényhatósági és községi törvények alapján jött létre, a régi rangjukat elveszítő szabad királyi városokból, ill. a mezővárosokból /Nyíregyháza esetében is/. A járási szervezeten kívül álló, közvetlenül a vármegyei /törvényhatóság/ hatóság alá tartozó közigazgatási egységek voltak. Belügyeikben önállóan intézkedhettek, de csak első fokú igazgatási és gazdálkodási jogkörben járhattak el. Nyíregyháza és a többi rendezett tanácsú város önkormányzati jogait, belügyi igazgatását az említett törvények, ill. a hatályos jogszabályokhoz igazodva megalkotott szabályrendeletek alapján gyakorol hattá. Nyíregyházán a dualizmus korának első szabályrendeletét, "Szabad és kiváltságolt Nyíregyháza rendezett tanácsú város SZERVEZETE 1872." 8 címmel 1872. évi szeptember 17-18-án tartott városi képviselőtestületi gyűlések alkották meg. E dokumentum szerint a város jogait a képviselőtestület , a tanács, a kapitányi hivatal, az árvaszék által gyakorolta. A szabályrendelet első fejezete foglalkozott a képviselet gyűlésével, amely 100 választott és 100 legtöbb adót fizető személyből állt. Rajtuk kívül tagjai voltak még és szavazati joggal bírtak: a polgármester, a jegyzők, a főkapitány, a tanácsnokok, a tiszti ügyész, az árvaszéki ülnök, a közgyám, a pénztárnokok, a főorvos, főmérnök, főszámvevő és a levéltárnok. Mellettük minden tisztviselő résztvehetett a közgyűlésben, szavazati joggal azonban csak abban az esetben rendelkeztek, ha képviselőnek megválasztották őket, vagy legtöbb adót fizetők voltak. A képviselőtestület hatáskörébe a következő ügyek tartoztak: - szabályrendeletek alkotása, - költségvetés megállapítása,
